Lukács 5

Péter csodálatos halfogása

(Vers 1–11: v. ö. Máté 4,18–22. Márk 1,16–20.)

1És lőn, hogy mikor a sokaság hozzá tódult, hogy hallgassa az Isten beszédét, ő a Genezáret tavánál áll vala; 2És láta két hajót állani a vizen: a halászok pedig, miután azokból kiszállottak, mossák vala az ő hálóikat. 3És ő bemenvén az egyik hajóba, a mely a Simoné vala, kéré őt, hogy vigye egy kissé beljebb a földtől: és mikor leült, a hajóból tanítá a sokaságot. 4Mikor pedig megszünt beszélni, monda Simonnak: Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat fogásra. 5És felelvén Simon, monda néki: Mester, jóllehet az egész éjszaka fáradtunk, még sem fogtunk semmit: mindazáltal a te parancsolatodra levetem a hálót. 6És ezt megtévén, halaknak nagy sokaságát keríték be; szakadoz vala pedig az ő hálójuk. 7Intének azért társaiknak, a kik a másik hajóban valának, hogy jőjjenek és segítsenek nékik. És eljövén, megtölték mind a két hajót, annyira, hogy csaknem elsülyedének. 8Látván pedig ezt Simon Péter, Jézusnak lábai elé esék, mondván: Eredj el én tőlem, mert én bűnös ember vagyok, Uram! 9Mert félelem fogta körül őt és mindazokat, a kik ő vele valának, a halfogás miatt, a melyet fogtak; 10Hasonlóképen Jakabot és Jánost is, a Zebedeus fiait, a kik Simonnak társai valának. És monda Simonnak Jézus: Ne félj; mostantól fogva #Ezék. 47,9.10. Csel. 2,38–41. embereket fogsz. 11És a hajókat a szárazra vonván, elhagyák mindenöket és követék őt.

A bélpoklos meggyógyítása

(Vers 12–16: v. ö. Máté 8,1–4. Márk 1,40–45.)

12És lőn, hogy mikor az egyik városban vala, ímé vala ott egy poklossággal teljes ember: és mikor meglátta Jézust, arczra borulva kéré #Mát. 8,2. őt, mondván: Uram, ha akarod, megtisztíthatsz engem! 13Jézus pedig kinyújtván kezét, illeté azt, mondván: Akarom, tisztulj meg. És azonnal eltávozék tőle a bélpoklosság. 14És ő megparancsolá néki, hogy azt senkinek se mondja el; hanem eredj el, úgymond, mutasd meg magad a papnak, és vígy áldozatot a te megtisztulásodért, a mint Mózes parancsolta, #3 Móz. 14,2–10. bizonyságul ő nékik. 15A hír azonban annál inkább terjedt ő felőle; és nagy sokaság gyűle egybe, hogy őt hallgassák, és hogy általa meggyógyuljanak az ő betegségeikből. 16De ő félrevonula a pusztákba, és imádkozék.

A gutaütött meggyógyítása

(Vers 17–26: v. ö. Máté 9,1–8. Márk 2,1–12.)

17És lőn egy napon, hogy ő tanít vala: és ott ülének a farizeusok és a törvénynek tanítói, a kik jöttek Galileának és Júdeának minden faluiból és Jeruzsálemből: és az Úrnak hatalma vala ő vele, hogy gyógyítson. 18És ímé valami férfiak ágyon egy embert hozának, a #Mát. 9,2. ki gutaütött vala; és igyekezének azt bevinni és ő elébe tenni. 19De nem találván módot, hogy a sokaság miatt mikép vigyék őt be, felhágának a háztetőre, és a cseréphéjazaton át bocsáták őt alá ágyastól Jézus elé a középre. 20És látván azoknak hitét, monda: Ember, megbocsáttattak néked a te bűneid. 21Az írástudók pedig és a farizeusok elkezdének tanakodni, mondván: Kicsoda ez, a ki ily káromlást szól? Ki bocsáthatja meg a bűnt, hanemha egyedül az #Zsolt. 32,5. Ésa. 43,25. Isten? 22Jézus pedig észrevévén az ő tanakodásukat, felelvén, monda nékik: Mit tanakodtok a ti szívetekben? 23Melyik könnyebb, azt mondani: Megbocsáttattak néked a te bűneid; vagy azt mondani: Kelj fel és járj? 24Hogy pedig megtudjátok, hogy az ember Fiának van hatalma e földön megbocsátani a #Mát. 9,6. bűnöket, (monda a gutaütöttnek): Néked mondom, kelj fel, és fölvévén nyoszolyádat, eredj haza! 25És az rögtön felkelvén azok szemeláttára, fölvevé a min feküdt, és elméne haza, dicsőítvén az Istent. 26És az álmélkodás elfogá mindnyájukat, és dicsőíték az Istent, és betelének félelemmel, mondván: Bizony csodadolgokat láttunk ma!

Máté elhivatása

(Vers 27–32: v. ö. Máté 9,9–13. Márk 2,13–17.)

27Ezek után pedig kiméne, és láta egy #Mát. 9,9. Lévi nevű vámszedőt, a ki a vámnál ül vala, és monda néki: Kövess engem! 28És az mindeneket elhagyván, felkele és követé őt. 29És Lévi nagy lakomát készíte néki az ő házánál; és vala ott nagy sokasága a vámszedőknek és egyebeknek, a kik ő velök letelepedtek volt. 30És köztük az írástudók és farizeusok zúgolódának az ő tanítványai ellen, mondván: Miért esztek és isztok a vámszedőkkel és a bűnösökkel? 31És felelvén Jézus, monda nékik: Az egészségeseknek nincs szükségük orvosra, #Mát. 9,12.13. hanem a betegeknek. 32Nem azért jöttem, hogy az igazakat hívjam, hanem a bűnösöket a megtérésre.

Jézus magyarázata a böjtről

(Vers 33–39: v. ö. Máté 9,14–17. Márk 2,18–22.)

33Azok pedig mondának néki: Mi az oka, hogy a János tanítványai gyakorta bőjtölnek #Mát. 9,14.15. Márk 2,18–20. és imádkoznak, valamint a farizeusokéi is; a te tanítványaid pedig esznek és isznak? 34Ő pedig monda nékik: Avagy mívelhetitek-é azt, hogy a lakodalmasok bőjtöljenek, a míg a vőlegény velök van? 35De eljőnek a napok, és mikor a vőlegény elvétetik ő tőlök, akkor majd bőjtölnek azokban a napokban. 36És monda nékik példabeszédet is: Senki nem toldja az új #Mát. 9,16. Márk 2,21. posztó foltot az ó posztóhoz; mert különben az újat is megszakasztja és az ó posztóhoz nem illik az újból való folt. 37És senki sem tölti az új bort #Mát. 9,17. Márk 2,22. ó tömlőkbe; mert különben az új bor megszakasztja a tömlőket, és a bor kiömöl, és a tömlők is elvesznek. 38Hanem az új bort új tömlőkbe kell tölteni, és mind a kettő megmarad. 39És senki, a ki ó bort iszik, mindjárt újat nem kiván, mert azt mondja: Jobb az ó.

Currently Selected:

Lukács 5: HUNK

Highlight

Copy