Máté 23

Jézus beszéde az írástudók és a farizeusok ellen

(Mk 12,37b–40; Lk 20,45–47; 11,37–52)

1Akkor Jézus így szólt a sokasághoz és a tanítványaihoz: 2Az írástudók és a farizeusok Mózes törvényhozó székében ülnek. 3Mindazt tehát, amit mondanak, tegyétek meg és tartsátok meg, de cselekedeteiket ne kövessétek, mert nem azt teszik, amit mondanak. 4Súlyos és elhordozhatatlan terheket kötöznek egybe, és az emberek vállára rakják, de maguk egy ujjal sem akarják azokat megmozdítani. 5Mindent csak azért tesznek, hogy lássák az emberek: megszélesítik imaszíjaikat, és megnagyobbítják ruhabojtjaikat; 6a lakomákon az asztalfőn és a zsinagógákban a főhelyeken szeretnek ülni; 7szeretik, ha köszöntik őket a tereken, és ha mesternek szólítják őket.

8De ti ne hívassátok magatokat mesternek, mert egy a ti mesteretek, ti pedig mindnyájan testvérek vagytok. 9Atyátoknak se szólítsatok senkit a földön, mert egy a ti Atyátok, aki a mennyben van. 10Ne hívassátok magatokat tanítóknak se, mert egy a ti tanítótok: a Krisztus. 11Aki pedig a legnagyobb közöttetek, az legyen szolgátok! 12Mert aki felmagasztalja magát, megaláztatik, és aki megalázza magát, felmagasztaltatik.

13Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert bezárjátok a mennyek országát az emberek előtt: ti magatok nem mentek be, és azokat sem engeditek be, akik be akarnak menni.

14Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert felemésztitek az özvegyek házát, és színlelésből mégis hosszasan imádkoztok: ezzel súlyosabb ítéletet vontok magatokra.

15Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert bejárjátok a tengert és a szárazföldet, hogy egyetlen pogányt zsidó hitre térítsetek, és ha ez megtörtént, akkor a gyehenna fiává teszitek, kétszerte inkább magatoknál.

16Jaj nektek, vak vezetők, akik ezt mondjátok: Ha valaki a templomra esküszik, az érvénytelen, de ha valaki a templom aranyára esküszik, azt köti az eskü. 17Bolondok és vakok, mi a nagyobb: az arany vagy a templom, amely megszenteli az aranyat? 18Ezt is mondjátok: Ha valaki az oltárra esküszik, az érvénytelen, de ha valaki a rajta levő ajándékra esküszik, azt köti az eskü. 19Bolondok és vakok, mi a nagyobb: az ajándék vagy az oltár, amely megszenteli az ajándékot? 20Aki tehát az oltárra esküszik, az arra is esküszik, ami rajta van. 21Aki pedig a templomra esküszik, az arra is esküszik, aki benne lakozik. 22Aki pedig az égre esküszik, az Isten trónusára esküszik, és arra is, aki azon ül.

23Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert tizedet adtok a mentából, a kaporból és a köményből, de elhagytátok azt, ami a törvényben fontosabb: az igazságos ítéletet, az irgalmasságot és a hűséget; pedig ezeket kellene cselekedni, és azokat sem elhagyni. 24Vak vezetők, kiszűritek a szúnyogot, a tevét pedig lenyelitek.

25Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert megtisztítjátok a pohár és a tál külsejét, belül pedig tele vannak rablásvággyal és féktelenséggel. 26Vak farizeus, tisztítsd meg először a pohár és a tál belsejét, hogy azután a külseje is tiszta legyen!

27Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert hasonlók vagytok a meszelt sírokhoz, amelyek kívülről szépnek látszanak, de belül tele vannak halottak csontjaival és mindenféle tisztátalansággal. 28Így kívülről ti is igaznak látszotok az emberek szemében, de belül tele vagytok képmutatással és törvényszegéssel.

29Jaj nektek, képmutató írástudók és farizeusok, mert síremlékeket emeltek a prófétáknak, és felékesítitek az igazak sírköveit, 30és ezt mondjátok: Ha atyáink idejében éltünk volna, nem vettünk volna részt velük a próféták vérének kiontásában. 31Ezzel csak azt bizonyítjátok magatokról, hogy fiai vagytok a próféták gyilkosainak. 32Cselekedjetek csak ti is atyáitok mértéke szerint! 33Kígyók, viperafajzatok! Hogyan menekülhetnétek meg a gyehennával sújtó ítélettől? 34Ezért íme, én prófétákat, bölcseket és írástudókat küldök hozzátok: egyeseket közülük megöltök és keresztre feszítetek majd, másokat pedig megkorbácsoltok zsinagógáitokban, és városról városra üldöztök, 35hogy rátok szálljon minden igaz vér, amelyet kiontottak a földön, az igaz Ábel vérétől Zekarjának, Barakjá fiának véréig, akit meggyilkoltatok a templom és az áldozati oltár között. 36Bizony mondom nektek: mindez megtörténik ezzel a nemzedékkel.

Jézus panasza Jeruzsálem ellen

(Lk 13,34–35)

37Jeruzsálem, Jeruzsálem, aki megölöd a prófétákat, és megkövezed azokat, akik hozzád küldettek! Hányszor akartam összegyűjteni gyermekeidet, ahogyan a kotlós szárnya alá gyűjti a csibéit, de ti nem akartátok! 38Íme, elhagyatottá lesz a ti házatok. 39Mert mondom nektek, nem láttok engem mostantól fogva mindaddig, amíg azt nem mondjátok: Áldott, aki az Úr nevében jön!

Currently Selected:

Máté 23: RÚF

Highlight

Copy