Zsoltárok 137
137
A babiloni foglyok panasza
1Amikor Babilon folyói mellett laktunk,
sírtunk, ha a Sionra gondoltunk.
2A fűzfákra akasztottuk ott hárfáinkat.
3Mert akik elhurcoltak minket,
énekszót követeltek tőlünk,
és akik sanyargattak, öröméneket:
Énekeljetek nekünk a Sion-énekekből!
4Hogyan énekelhetnénk
éneket az Úrról
idegen földön?
5Ha megfeledkezem rólad, Jeruzsálem,
bénuljon meg a jobb kezem!
6Nyelvem ragadjon az ínyemhez,
ha nem emlékezem rád,
ha nem Jeruzsálemet tartom
legfőbb örömömnek!
7Emlékezz, Uram, az edómiakra,
akik ezt mondták Jeruzsálem napján:
Romboljátok le, romboljátok le,
egészen az alapjáig!
8Babilon pusztulásra méltó népe!
Boldog lesz, aki megfizet neked azért,
amit velünk elkövettél.
9Boldog lesz, aki megragadja
és a sziklához csapja csecsemőidet!
Currently Selected:
Zsoltárok 137: RÚF
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Hungarian Protestant New Translation Revised © Hungarian Bible Society, 2014