San Lucas 10
10
Caꞌnéé Jesús man vaꞌnu̱j chiha̱a̱ chuvi̱j (72) síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ caꞌa̱nj caꞌmi̱i̱ natáj nij soꞌ a
1Cachén doj, ga̱a ne̱ narii Jesús man ꞌó vaꞌnu̱j chiha̱a̱ chuvi̱j (72) snóꞌo, ne̱ caꞌnéé soꞌ man vi̱j vi̱j nij soꞌ quita̱j ya̱a̱n nij soꞌ rihaan Jesús caꞌa̱nj nij soꞌ da̱j a̱ chumanꞌ ga̱ da̱j a̱ rej cache̱n Jesús, 2ne̱ cataj Jesús rihaan nij soꞌ a:
―Ya̱ uxrá, ne̱ vaa ndoꞌo suun rihaan níꞌ, tza̱j ne̱ nij síí ꞌyaj suun yoꞌ me se do̱j nij soꞌ na̱nj ado̱nj. Cheꞌé dan cachi̱nj niꞌya̱j uxrá soj rihaan Yaꞌanj si̱j uun chij ꞌni̱j raꞌa suun se vaa caꞌne̱j soꞌ doj yuvii̱ quiꞌya̱j se‑su̱u̱n soꞌ á. 3Ni̱ꞌyaj soj á. Caꞌne̱j ꞌu̱nj man soj caꞌmi̱i̱ natáj soj rihaan nij yuvii̱, tza̱j ne̱ xca̱j soj cuentá se vaa ase vaa matzinj va̱j rej ma̱n xcaꞌyanj caꞌnu̱ꞌ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ soj chugua̱nj. 4Se̱ nica̱j soj vitó nu̱u̱ saꞌanj se̱ nica̱j soj nanj se̱ nica̱j soj ꞌó taco̱j canj se̱ nica̱j soj caꞌa̱nj soj maꞌ. ꞌO̱ chrej caꞌa̱nj soj, ne̱ ꞌo̱ chrej ca̱nica̱j soj, ne̱ se̱ canicunꞌ soj nano̱ soj cuentó ga̱ yuvii̱ maꞌ.
5’Asa̱ꞌ catúj soj rá ꞌo̱ veꞌ, ne̱ asino cata̱j soj rihaan nij síí ya̱nj rá veꞌ yoꞌ se vaa ga̱a̱ xe̱j cuma̱n nij soꞌ, quiꞌya̱j Yaꞌanj a. 6Ne̱ sese ya̱nj ꞌo̱ síí niꞌya̱nj nimán rá veꞌ yoꞌ, ga̱a ne̱ ya̱ xe̱j ga̱a̱ nimán soꞌ, quiꞌya̱j Yaꞌanj a. Tza̱j ne̱ sese nuviꞌ síí niꞌya̱nj nimán yáán rá veꞌ yoꞌ, ne̱ ca̱nica̱j uún nana̱ sa̱ꞌ caꞌmii soj rihaan maꞌa̱n soj, quiꞌya̱j Yaꞌanj ado̱nj. 7Cara̱nꞌ soj veꞌ ya̱nj síí niꞌya̱nj nimán yoꞌ, ne̱ me maꞌa̱n se rque̱ síí ya̱nj yoꞌ, ne̱ cha̱ soj do̱ꞌ, coꞌo̱ soj do̱ꞌ a. ꞌO̱ se no̱ xcúún yuvii̱ rque̱ yuvii̱ cha̱ soj cheꞌé suun sa̱ꞌ ꞌyaj soj a. Se̱ caꞌanj soj cara̱nꞌ soj ꞌó ꞌó veꞌ maꞌ. 8Asa̱ꞌ cuchiꞌ soj ꞌo̱ chumanꞌ, ne̱ sese veꞌé caꞌmi̱i̱ nij síí ma̱n rej yoꞌ ga̱ soj, ga̱a ne̱ cha̱ soj me maꞌa̱n se chá rque̱ nij soꞌ man nij soj a. 9Caꞌne̱e̱ soj chiꞌii̱ xráá nij síí ranꞌ ma̱n chumanꞌ yoꞌ, ne̱ caꞌmi̱i̱ natáj soj rihaan yuvii̱ se vaa a̱j nichrunꞌ se vaa gu̱un chij Yaꞌanj scaꞌnúj nij soꞌ a.
10’Tza̱j ne̱ asa̱ꞌ cuchiꞌ soj ꞌo̱ chumanꞌ, ne̱ sese ne caꞌve̱j rá nij yuvii̱ cuno̱ nij yuvii̱ snana̱ soj, ga̱a ne̱ canicu̱nꞌ soj tanu̱u̱ rá nij callé caxra̱ꞌ chumanꞌ, ga̱a ne̱ cata̱j soj rihaan nij yuvii̱ ma̱n chumanꞌ yoꞌ a: 11“Asa̱ꞌ curiha̱nj núj chumanꞌ nihánj, ne̱ nacuna̱nꞌ núj tacóó núj, ne̱ tucuayu̱u núj yoꞌóó tachru̱u̱ avii chiháán soj tacóó núj cayu̱u yoꞌ rihaan maꞌa̱n soj a. Ga̱a ne̱ xca̱j soj cuentá se vaa a̱j nichrunꞌ se vaa gu̱un chij Yaꞌanj na̱nj á.” Da̱nj cata̱j soj rihaan nij síí naꞌvej rá cuno̱ nana̱ caꞌmii soj a. 12Ne̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa vaa güii caꞌne̱ꞌ ꞌu̱nj cacunꞌ cheꞌé nij yuvii̱, ga̱a ne̱ quira̱nꞌ nij yuvii̱ ma̱n chumanꞌ yoꞌ doj sayuun rihaan nij síí chiꞌi̱i̱ ma̱n chumanꞌ Sodoma ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij síí caꞌnéé soꞌ a.
Nataꞌ Jesús cheꞌé sayuun quira̱nꞌ yuvii̱ ma̱n vaꞌnu̱j chumanꞌ ne caꞌve̱j rá cuno̱ snana̱ soꞌ a
13Dan me se cataj uún Jesús a:
―Nique̱ soj si̱j ma̱n chumanꞌ Corazín a. Nique̱ soj si̱j ma̱n chumanꞌ Betsaida a. ꞌO̱ se quira̱nꞌ uxrá soj sayuun na̱nj á. Ga̱a naá me se nij síí ma̱n chumanꞌ Tiro do̱ꞌ, nij síí ma̱n chumanꞌ Sidón do̱ꞌ, me síí chiꞌi̱i̱ nimán na̱nj á. Tza̱j ne̱ sese caꞌanj ꞌu̱nj chiháán nij soꞌ quiꞌyáj nij suun sa̱ꞌ noco̱o niꞌya̱j nij soꞌ, ga̱a ne̱ guun ya̱ rá nij soꞌ se vaa tumé nij soꞌ cacunꞌ, ne̱ nuchranꞌ nimán nij soꞌ, ne̱ nda̱a yatzíj nij niha̱nj cunuû nij soꞌ, nda̱a yaj chruun acaa ruvaj caraa nij soꞌ raa̱ nij soꞌ cheꞌé se quinanó rá nij soꞌ cheꞌé cacunꞌ tumé nij soꞌ asuun tza̱j ado̱nj. 14Dan me se güii caꞌne̱ꞌ ꞌu̱nj cacunꞌ cheꞌé nij yuvii̱ roꞌ, doj a̱ ga̱a̱ sayuun quira̱nꞌ soj rihaan sayuun quira̱nꞌ nij síí chiꞌi̱i̱ ma̱n chumanꞌ Tiro do̱ꞌ, ma̱n chumanꞌ Sidón do̱ꞌ ado̱nj. 15Ne̱ vaa soj si̱j ma̱n chumanꞌ Capernaum uún a. Ne̱ síí sa̱ꞌ ina̱nj me maꞌa̱n soj, rá soj naꞌ. Né si̱j sa̱ꞌ me soj maꞌ. Ta̱güéj Yaꞌanj man soj nda̱a rej ma̱n nimán nij síí caviꞌ ado̱nj ―taj Jesús a.
16Ne̱ cataj uún Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a:
―Síí nanó xre̱j snana̱ soj roꞌ, soꞌ me síí nanó xre̱j snana̱ ma̱ꞌanj a. Tza̱j ne̱ síí uun naco̱o̱ rá niꞌya̱j man soj roꞌ, soꞌ me síí uun naco̱o̱ rá niꞌya̱j man nda̱a ma̱ꞌanj a. Ne̱ síí uun naco̱o̱ rá niꞌya̱j man ma̱ꞌanj roꞌ, soꞌ me síí uun naco̱o̱ rá niꞌya̱j man Yaꞌanj si̱j caꞌnéé manj ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
Namán vaꞌnu̱j chiha̱a̱ chuvi̱j (72) nij síí caꞌnéé Jesús a
17Quisíj quiꞌyaj vaꞌnu̱j chiha̱a̱ chuvi̱j (72) nij soꞌ nda̱a vaa cataj Jesús, ga̱a ne̱ namán uún nij soꞌ a. Guun niha̱ꞌ rá nij soꞌ, ne̱ cataj nij soꞌ rihaan Jesús a:
―Nda̱a nij nana̱ chre̱e uno rihaan núj, Señor. Cheꞌé se se‑chu̱vií so̱ꞌ ataꞌ tuꞌva núj, ne̱ uriha̱nj nij soꞌ nimán yuvii̱ na̱nj á ―taj nij soꞌ rihaan Jesús a.
18Ne̱ cataj Jesús rihaan nij soꞌ a:
―Neꞌen yá ꞌu̱nj cayuu se nucua̱j nica̱j Síí Chre̱e, ne̱ ase uun raa̱n roꞌ, me cayuu se nucua̱j nica̱j Síí Chre̱e ado̱nj. 19Cuno̱ soj caꞌmi̱j á. ꞌU̱nj roꞌ, me síí quiꞌya̱j gu̱un nucua̱j soj quiꞌya̱j canaán soj rihaan da̱j a̱ se chiꞌi̱i̱ a. Caꞌve̱e se ruꞌma̱an cheꞌé soj ꞌo̱ xcuáá do̱ꞌ, ꞌo̱ xcuun do̱ꞌ, tza̱j ne̱ taj se quiꞌya̱j xoꞌ man soj maꞌ. Quiꞌya̱j canaán soj rihaan nu̱ꞌ se nucua̱j nica̱j Síí Chre̱e síí ta̱j riꞌyunj niꞌya̱j man níꞌ, ne̱ a̱ ꞌó xcoꞌ se̱ quiꞌyaj chiꞌi̱i̱ a̱ ꞌó rasu̱u̱n man soj maꞌ. 20Tza̱j ne̱ taj cheꞌé gu̱un niha̱ꞌ rá soj cheꞌé se uno nij nana̱ chre̱e rihaan soj maꞌ. Tana̱nj a̱ gu̱un niha̱ꞌ ya̱ rá nimán soj cheꞌé se a̱j cachrón Yaꞌanj se‑chuvi̱i soj rej xta̱ꞌ ado̱nj ―taj Jesús rihaan vaꞌnu̱j chiha̱a̱ chuvi̱j (72) nij soꞌ a.
Guun niha̱ꞌ ya̱ rá nimán Jesús, quiꞌyaj Nimán Yaꞌanj a
21Ma̱an güii yoꞌ roꞌ, guun niha̱ꞌ ya̱ rá nimán Jesús, quiꞌyaj Nimán Yaꞌanj, ne̱ cataj Jesús rihaan Yaꞌanj a:
―Síí ꞌNi̱j Raꞌa chumii̱ do̱ꞌ, Síí ꞌNi̱j Raꞌa xta̱ꞌ do̱ꞌ, mé so̱ꞌ, Ata̱j. Ne̱ sa̱ꞌ uxrá quiꞌyáá so̱ꞌ caráán so̱ꞌ rihaan nij síí avii raa̱ do̱ꞌ, rihaan nij síí acaj cuentá do̱ꞌ, se vaa se̱ cuno nij soꞌ snana̱j maꞌ. Ma̱an nij síí vaa nica̱ꞌ nimán roꞌ, veꞌé cuno nij soꞌ, quiꞌyáá so̱ꞌ a. Da̱nj ina̱nj quiꞌyáá so̱ꞌ, cheꞌé yan da̱nj me rá so̱ꞌ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ, Ata̱j ―taj Jesús rihaan Rej soꞌ Yaꞌanj a.
22Canica̱j Jesús, cataj soꞌ rihaan nij yuvii̱ a:
―A̱j rqué Réé ꞌu̱nj Yaꞌanj cunuda̱nj rasu̱u̱n rihanj ado̱nj. A̱ ꞌó síí ne neꞌen da̱j vaa ꞌu̱nj Taꞌni̱j soꞌ, ma̱an se o̱rúnꞌ Réj neꞌen a. Ne̱ a̱ ꞌó síí ne neꞌen da̱j vaa Réj maꞌ. Ma̱an se o̱rúnꞌ ꞌu̱nj Taꞌni̱j soꞌ neꞌen da̱j vaa soꞌ ado̱nj. Ne̱ sese me rá ꞌu̱nj ti̱haán ꞌu̱nj rihaan ꞌó nij yuvii̱ da̱j vaa Réj, ne̱ queneꞌe̱n ꞌó nij soꞌ uún ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij yuvii̱ a.
23Ga̱a ne̱ niꞌya̱j Jesús man nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ, ne̱ cataj soꞌ rihaan ina̱nj maꞌa̱n nij soꞌ a:
―Quiꞌyaj Yaꞌanj se lu̱j ga̱ soj cheꞌé se a̱j queneꞌen soj se vaa ꞌyáj chugua̱nj. 24ꞌO̱ se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa ma̱n ndoꞌo síí ma̱n ga̱a naá síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj do̱ꞌ, síí nica̱j suun rey do̱ꞌ, guun rá queneꞌe̱n se vaa queneꞌen nij soj, tza̱j ne̱ ne queneꞌe̱n nij soꞌ maꞌ. Ne̱ guun rá nij soꞌ cuno̱ nij soꞌ se vaa cuno nij soj, tza̱j ne̱ ne cuno̱ nij soꞌ a̱ maan ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
Nanó Jesús cuentó cheꞌé síí avii rej Samaria racuíj man síí quiranꞌ chiꞌii̱ a
25Dan me se canicunꞌ caya̱ ꞌo̱ síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés, ne̱ guun rá soꞌ quiri̱ꞌ soꞌ rej cara̱a soꞌ cacunꞌ xráá Jesús a. Cheꞌé dan xnáꞌanj soꞌ ꞌo̱ nana̱ man Jesús a:
―Da̱j qui̱ꞌyáj, ga̱a ne̱ caꞌve̱e ca̱yánj ga̱ Yaꞌanj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, ga̱a maestro̱ꞌ ―taj soꞌ rihaan Jesús a.
26Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan soꞌ a:
―Neꞌén so̱ꞌ me nana̱ no̱ rihaan yanj no̱ stucua̱nj Moisés naꞌ. Da̱j taj yanj yoꞌ nayaa so̱ꞌ ga̱ ―taj Jesús, xnáꞌanj Jesús man soꞌ a.
27Ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihaan Jesús a:
―“Nda̱a nimán yá so̱ꞌ gu̱un rá so̱ꞌ ni̱ꞌyaj so̱ꞌ man Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, ne̱ nda̱a nu̱ꞌ se nucua̱j yá so̱ꞌ cara̱a̱ cochro̱j rihaan Yaꞌanj, ne̱ ꞌo̱ nda̱a cúú yave̱ yá so̱ꞌ cuchuma̱n rá ni̱ꞌyaj man Yaꞌanj na̱nj ado̱nj.” Ne̱, “Adi̱ꞌ se ꞌe̱e̱ rá so̱ꞌ man ma̱ꞌán so̱ꞌ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá so̱ꞌ man tuvíꞌ so̱ꞌ á”, taj stucua̱nj Moisés ado̱nj ―taj síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés yoꞌ a.
28Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan soꞌ a:
―Ya̱ uxrá aꞌmii so̱ꞌ á. Da̱nj qui̱ꞌyáá so̱ꞌ, ga̱a ne̱ ca̱yáán so̱ꞌ ga̱ Yaꞌanj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj na̱nj á ―taj Jesús rihaan soꞌ a.
29Tza̱j ne̱ síí sa̱ꞌ ina̱nj me síí tucuꞌyón stucua̱nj Moisés, rá maꞌa̱n soꞌ a. Cheꞌé dan xnáꞌanj soꞌ nana̱ nihánj man Jesús a:
―Me síí me tuvíꞌ ꞌu̱nj ga̱ ―taj soꞌ a.
30Ga̱a ne̱ canica̱j Jesús, cataj soꞌ a:
―Dan me se cavii ꞌo̱ síí israelitá chumanꞌ Jerusalén, nanij soꞌ chumanꞌ Jericó a. Va̱j soꞌ chrej, ga̱a ne̱ caráán nij síí itu̱u̱ man soꞌ chrej, ne̱ goꞌ uxrá nij síí itu̱u̱ man soꞌ, ne̱ quirii nij síí itu̱u̱ saga̱nꞌ soꞌ, ne̱ da̱j doj se caviꞌ soꞌ, ga̱a ne̱ tanáj nij síí itu̱u̱ man soꞌ a. 31Dan me se va̱j ꞌo̱ xrej nicu̱nꞌ rihaan níꞌ si̱j israelitá chrej yoꞌ a. Queneꞌen soꞌ man síí quiranꞌ chiꞌii̱ na̱j tuꞌva chrej, tza̱j ne̱ cachén yaníj soꞌ caꞌanj soꞌ a. 32Ga̱a ne̱ va̱j ꞌo̱ síí racuíj man nij xrej uún a. Queneꞌen soꞌ man síí quiranꞌ chiꞌii̱ yoꞌ, tza̱j ne̱ cachén yaníj soꞌ caꞌanj soꞌ uún a.
33’Ga̱a ne̱ caꞌnaꞌ ꞌo̱ síí avii rej Samaria uún a. Né si̱j israelitá me soꞌ maꞌ; si̱j yaníj me soꞌ a. Queneꞌen soꞌ man síí quiranꞌ chiꞌii̱ yoꞌ, ga̱a ne̱ cunuu ꞌe̱e̱ rá soꞌ man síí yoꞌ a. 34Caꞌanj soꞌ quiꞌyaj conoꞌó soꞌ man síí quiranꞌ chiꞌii̱ yoꞌ, ne̱ cutaꞌ soꞌ rmedió rej quiranꞌ chiꞌii̱, ne̱ nacutáj soꞌ yatzíj rej quiranꞌ chiꞌii̱ yoꞌ a. Ga̱a ne̱ cutaꞌ síí avii Samaria yoꞌ man síí quiranꞌ chiꞌii̱ yoꞌ xráá daán soꞌ xcuu va̱j ga̱ soꞌ, ne̱ caꞌanj ro̱j soꞌ veꞌ aranꞌ yuvii̱ chéé chrej, ne̱ taj yaꞌanj síí avii Samaria yoꞌ man síí quiranꞌ chiꞌii̱ yoꞌ a. 35Cachén ꞌo̱ yanꞌ, ne̱ ꞌó güii me se guun rá síí avii Samaria caꞌa̱nj soꞌ, ne̱ quirii soꞌ vi̱j saꞌanj vaa tuꞌvee yuvii̱ ꞌyaj suun ꞌo̱ güii, ne̱ caxríj soꞌ ston síí tucua̱ veꞌ se vaa ta̱j yaꞌanj soꞌ man síí ranꞌ, ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihaan síí tucua̱ a: “Asa̱ꞌ caꞌnaꞌ uún ꞌu̱nj, ne̱ na̱ruꞌvee ꞌu̱nj me daj maꞌa̱n saꞌanj me ga̱a̱ tuꞌvee so̱ꞌ, rá so̱ꞌ a”, taj síí avii Samaria rihaan síí tucua̱ a ―da̱nj vaa síj cuentó nanó Jesús rihaan síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés yoꞌ a.
36Ga̱a ne̱ xnáꞌanj Jesús nana̱ nihánj man síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés yoꞌ a:
―Vaꞌnu̱j nij síí va̱j rá chrej yoꞌ, ga̱a ne̱ me soꞌ me tuviꞌ síí quiranꞌ chiꞌii̱ yoꞌ, rá so̱ꞌ ga̱ ―taj Jesús, xnáꞌanj Jesús man soꞌ a.
37―Síí cunuu ꞌe̱e̱ rá man soꞌ roꞌ, me tuviꞌ soꞌ, raj a ―taj síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés rihaan Jesús a.
Ne̱ cataj uún Jesús rihaan soꞌ a:
―Ase vaa quiꞌyaj síí cunuu ꞌe̱e̱ rá man síí quiranꞌ chiꞌii̱ yoꞌ roꞌ, veé da̱nj quiꞌya̱j gue̱e̱ so̱ꞌ, caꞌa̱nj so̱ꞌ á ―taj Jesús rihaan soꞌ a.
Caꞌanj Jesús tucuá ro̱j chuꞌvi̱j Marta a
38Dan me se va̱j Jesús chrej ga̱ nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ, ne̱ cuchiꞌ soꞌ ꞌo̱ chumanꞌ, ne̱ dan me se caꞌvej rá ꞌo̱ chana̱ cuꞌna̱j Marta ya̱nj chumanꞌ yoꞌ cara̱nꞌ Jesús tucuá noꞌ a. 39Ne̱ yáán chuꞌvij noꞌ chana̱ cuꞌna̱j Mariá ga̱ noꞌ, ne̱ dan me se caꞌanj ca̱yáán chuꞌvij noꞌ Mariá tacóó Jesús, ne̱ nanó xre̱j noꞌ snana̱ soꞌ a. 40Tza̱j ne̱ Marta roꞌ, da̱j a̱ suun caráyaꞌa̱nj noꞌ a. Dan me se nichrunꞌ Marta rihaan Jesús, ne̱ cataj noꞌ rihaan soꞌ a:
―Me cheꞌé ne rihuun rá so̱ꞌ se vaa dínj yáán chuꞌvij ꞌu̱nj, ne̱ o̱rúnꞌ ma̱ꞌanj ꞌyaj chuvi̱i, ga̱a Seño̱rꞌ. Cata̱j so̱ꞌ rihaan noꞌ se vaa ra̱cuíj noꞌ manj á ―taj Marta rihaan Jesús a.
41Tza̱j ne̱ cataj Jesús rihaan noꞌ a:
―Nanó ndoꞌo rá so̱ꞌ ne̱ aráya̱ꞌáán so̱ꞌ cheꞌé queꞌe̱e̱ suun, Marta. 42ꞌO̱ se vaa o̱rúnꞌ suun sa̱ꞌ ya̱ ya̱ achiin rihaan níꞌ na̱nj á. Ne̱ Mariá nihánj, tza̱j ne̱ cuna̱j ꞌyaj noꞌ se vaa me rá noꞌ cuno̱ noꞌ snana̱j, ne̱ taj cheꞌé cata̱j níꞌ se vaa nij ꞌyaj noꞌ uno noꞌ snana̱j maꞌ ―taj Jesús rihaan Marta a.
Currently Selected:
San Lucas 10: trc
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
© Wycliffe Bible Translators, Inc. 2024 segunda versión electrónica
San Lucas 10
10
Caꞌnéé Jesús man vaꞌnu̱j chiha̱a̱ chuvi̱j (72) síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ caꞌa̱nj caꞌmi̱i̱ natáj nij soꞌ a
1Cachén doj, ga̱a ne̱ narii Jesús man ꞌó vaꞌnu̱j chiha̱a̱ chuvi̱j (72) snóꞌo, ne̱ caꞌnéé soꞌ man vi̱j vi̱j nij soꞌ quita̱j ya̱a̱n nij soꞌ rihaan Jesús caꞌa̱nj nij soꞌ da̱j a̱ chumanꞌ ga̱ da̱j a̱ rej cache̱n Jesús, 2ne̱ cataj Jesús rihaan nij soꞌ a:
―Ya̱ uxrá, ne̱ vaa ndoꞌo suun rihaan níꞌ, tza̱j ne̱ nij síí ꞌyaj suun yoꞌ me se do̱j nij soꞌ na̱nj ado̱nj. Cheꞌé dan cachi̱nj niꞌya̱j uxrá soj rihaan Yaꞌanj si̱j uun chij ꞌni̱j raꞌa suun se vaa caꞌne̱j soꞌ doj yuvii̱ quiꞌya̱j se‑su̱u̱n soꞌ á. 3Ni̱ꞌyaj soj á. Caꞌne̱j ꞌu̱nj man soj caꞌmi̱i̱ natáj soj rihaan nij yuvii̱, tza̱j ne̱ xca̱j soj cuentá se vaa ase vaa matzinj va̱j rej ma̱n xcaꞌyanj caꞌnu̱ꞌ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ soj chugua̱nj. 4Se̱ nica̱j soj vitó nu̱u̱ saꞌanj se̱ nica̱j soj nanj se̱ nica̱j soj ꞌó taco̱j canj se̱ nica̱j soj caꞌa̱nj soj maꞌ. ꞌO̱ chrej caꞌa̱nj soj, ne̱ ꞌo̱ chrej ca̱nica̱j soj, ne̱ se̱ canicunꞌ soj nano̱ soj cuentó ga̱ yuvii̱ maꞌ.
5’Asa̱ꞌ catúj soj rá ꞌo̱ veꞌ, ne̱ asino cata̱j soj rihaan nij síí ya̱nj rá veꞌ yoꞌ se vaa ga̱a̱ xe̱j cuma̱n nij soꞌ, quiꞌya̱j Yaꞌanj a. 6Ne̱ sese ya̱nj ꞌo̱ síí niꞌya̱nj nimán rá veꞌ yoꞌ, ga̱a ne̱ ya̱ xe̱j ga̱a̱ nimán soꞌ, quiꞌya̱j Yaꞌanj a. Tza̱j ne̱ sese nuviꞌ síí niꞌya̱nj nimán yáán rá veꞌ yoꞌ, ne̱ ca̱nica̱j uún nana̱ sa̱ꞌ caꞌmii soj rihaan maꞌa̱n soj, quiꞌya̱j Yaꞌanj ado̱nj. 7Cara̱nꞌ soj veꞌ ya̱nj síí niꞌya̱nj nimán yoꞌ, ne̱ me maꞌa̱n se rque̱ síí ya̱nj yoꞌ, ne̱ cha̱ soj do̱ꞌ, coꞌo̱ soj do̱ꞌ a. ꞌO̱ se no̱ xcúún yuvii̱ rque̱ yuvii̱ cha̱ soj cheꞌé suun sa̱ꞌ ꞌyaj soj a. Se̱ caꞌanj soj cara̱nꞌ soj ꞌó ꞌó veꞌ maꞌ. 8Asa̱ꞌ cuchiꞌ soj ꞌo̱ chumanꞌ, ne̱ sese veꞌé caꞌmi̱i̱ nij síí ma̱n rej yoꞌ ga̱ soj, ga̱a ne̱ cha̱ soj me maꞌa̱n se chá rque̱ nij soꞌ man nij soj a. 9Caꞌne̱e̱ soj chiꞌii̱ xráá nij síí ranꞌ ma̱n chumanꞌ yoꞌ, ne̱ caꞌmi̱i̱ natáj soj rihaan yuvii̱ se vaa a̱j nichrunꞌ se vaa gu̱un chij Yaꞌanj scaꞌnúj nij soꞌ a.
10’Tza̱j ne̱ asa̱ꞌ cuchiꞌ soj ꞌo̱ chumanꞌ, ne̱ sese ne caꞌve̱j rá nij yuvii̱ cuno̱ nij yuvii̱ snana̱ soj, ga̱a ne̱ canicu̱nꞌ soj tanu̱u̱ rá nij callé caxra̱ꞌ chumanꞌ, ga̱a ne̱ cata̱j soj rihaan nij yuvii̱ ma̱n chumanꞌ yoꞌ a: 11“Asa̱ꞌ curiha̱nj núj chumanꞌ nihánj, ne̱ nacuna̱nꞌ núj tacóó núj, ne̱ tucuayu̱u núj yoꞌóó tachru̱u̱ avii chiháán soj tacóó núj cayu̱u yoꞌ rihaan maꞌa̱n soj a. Ga̱a ne̱ xca̱j soj cuentá se vaa a̱j nichrunꞌ se vaa gu̱un chij Yaꞌanj na̱nj á.” Da̱nj cata̱j soj rihaan nij síí naꞌvej rá cuno̱ nana̱ caꞌmii soj a. 12Ne̱ cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa vaa güii caꞌne̱ꞌ ꞌu̱nj cacunꞌ cheꞌé nij yuvii̱, ga̱a ne̱ quira̱nꞌ nij yuvii̱ ma̱n chumanꞌ yoꞌ doj sayuun rihaan nij síí chiꞌi̱i̱ ma̱n chumanꞌ Sodoma ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij síí caꞌnéé soꞌ a.
Nataꞌ Jesús cheꞌé sayuun quira̱nꞌ yuvii̱ ma̱n vaꞌnu̱j chumanꞌ ne caꞌve̱j rá cuno̱ snana̱ soꞌ a
13Dan me se cataj uún Jesús a:
―Nique̱ soj si̱j ma̱n chumanꞌ Corazín a. Nique̱ soj si̱j ma̱n chumanꞌ Betsaida a. ꞌO̱ se quira̱nꞌ uxrá soj sayuun na̱nj á. Ga̱a naá me se nij síí ma̱n chumanꞌ Tiro do̱ꞌ, nij síí ma̱n chumanꞌ Sidón do̱ꞌ, me síí chiꞌi̱i̱ nimán na̱nj á. Tza̱j ne̱ sese caꞌanj ꞌu̱nj chiháán nij soꞌ quiꞌyáj nij suun sa̱ꞌ noco̱o niꞌya̱j nij soꞌ, ga̱a ne̱ guun ya̱ rá nij soꞌ se vaa tumé nij soꞌ cacunꞌ, ne̱ nuchranꞌ nimán nij soꞌ, ne̱ nda̱a yatzíj nij niha̱nj cunuû nij soꞌ, nda̱a yaj chruun acaa ruvaj caraa nij soꞌ raa̱ nij soꞌ cheꞌé se quinanó rá nij soꞌ cheꞌé cacunꞌ tumé nij soꞌ asuun tza̱j ado̱nj. 14Dan me se güii caꞌne̱ꞌ ꞌu̱nj cacunꞌ cheꞌé nij yuvii̱ roꞌ, doj a̱ ga̱a̱ sayuun quira̱nꞌ soj rihaan sayuun quira̱nꞌ nij síí chiꞌi̱i̱ ma̱n chumanꞌ Tiro do̱ꞌ, ma̱n chumanꞌ Sidón do̱ꞌ ado̱nj. 15Ne̱ vaa soj si̱j ma̱n chumanꞌ Capernaum uún a. Ne̱ síí sa̱ꞌ ina̱nj me maꞌa̱n soj, rá soj naꞌ. Né si̱j sa̱ꞌ me soj maꞌ. Ta̱güéj Yaꞌanj man soj nda̱a rej ma̱n nimán nij síí caviꞌ ado̱nj ―taj Jesús a.
16Ne̱ cataj uún Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a:
―Síí nanó xre̱j snana̱ soj roꞌ, soꞌ me síí nanó xre̱j snana̱ ma̱ꞌanj a. Tza̱j ne̱ síí uun naco̱o̱ rá niꞌya̱j man soj roꞌ, soꞌ me síí uun naco̱o̱ rá niꞌya̱j man nda̱a ma̱ꞌanj a. Ne̱ síí uun naco̱o̱ rá niꞌya̱j man ma̱ꞌanj roꞌ, soꞌ me síí uun naco̱o̱ rá niꞌya̱j man Yaꞌanj si̱j caꞌnéé manj ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
Namán vaꞌnu̱j chiha̱a̱ chuvi̱j (72) nij síí caꞌnéé Jesús a
17Quisíj quiꞌyaj vaꞌnu̱j chiha̱a̱ chuvi̱j (72) nij soꞌ nda̱a vaa cataj Jesús, ga̱a ne̱ namán uún nij soꞌ a. Guun niha̱ꞌ rá nij soꞌ, ne̱ cataj nij soꞌ rihaan Jesús a:
―Nda̱a nij nana̱ chre̱e uno rihaan núj, Señor. Cheꞌé se se‑chu̱vií so̱ꞌ ataꞌ tuꞌva núj, ne̱ uriha̱nj nij soꞌ nimán yuvii̱ na̱nj á ―taj nij soꞌ rihaan Jesús a.
18Ne̱ cataj Jesús rihaan nij soꞌ a:
―Neꞌen yá ꞌu̱nj cayuu se nucua̱j nica̱j Síí Chre̱e, ne̱ ase uun raa̱n roꞌ, me cayuu se nucua̱j nica̱j Síí Chre̱e ado̱nj. 19Cuno̱ soj caꞌmi̱j á. ꞌU̱nj roꞌ, me síí quiꞌya̱j gu̱un nucua̱j soj quiꞌya̱j canaán soj rihaan da̱j a̱ se chiꞌi̱i̱ a. Caꞌve̱e se ruꞌma̱an cheꞌé soj ꞌo̱ xcuáá do̱ꞌ, ꞌo̱ xcuun do̱ꞌ, tza̱j ne̱ taj se quiꞌya̱j xoꞌ man soj maꞌ. Quiꞌya̱j canaán soj rihaan nu̱ꞌ se nucua̱j nica̱j Síí Chre̱e síí ta̱j riꞌyunj niꞌya̱j man níꞌ, ne̱ a̱ ꞌó xcoꞌ se̱ quiꞌyaj chiꞌi̱i̱ a̱ ꞌó rasu̱u̱n man soj maꞌ. 20Tza̱j ne̱ taj cheꞌé gu̱un niha̱ꞌ rá soj cheꞌé se uno nij nana̱ chre̱e rihaan soj maꞌ. Tana̱nj a̱ gu̱un niha̱ꞌ ya̱ rá nimán soj cheꞌé se a̱j cachrón Yaꞌanj se‑chuvi̱i soj rej xta̱ꞌ ado̱nj ―taj Jesús rihaan vaꞌnu̱j chiha̱a̱ chuvi̱j (72) nij soꞌ a.
Guun niha̱ꞌ ya̱ rá nimán Jesús, quiꞌyaj Nimán Yaꞌanj a
21Ma̱an güii yoꞌ roꞌ, guun niha̱ꞌ ya̱ rá nimán Jesús, quiꞌyaj Nimán Yaꞌanj, ne̱ cataj Jesús rihaan Yaꞌanj a:
―Síí ꞌNi̱j Raꞌa chumii̱ do̱ꞌ, Síí ꞌNi̱j Raꞌa xta̱ꞌ do̱ꞌ, mé so̱ꞌ, Ata̱j. Ne̱ sa̱ꞌ uxrá quiꞌyáá so̱ꞌ caráán so̱ꞌ rihaan nij síí avii raa̱ do̱ꞌ, rihaan nij síí acaj cuentá do̱ꞌ, se vaa se̱ cuno nij soꞌ snana̱j maꞌ. Ma̱an nij síí vaa nica̱ꞌ nimán roꞌ, veꞌé cuno nij soꞌ, quiꞌyáá so̱ꞌ a. Da̱nj ina̱nj quiꞌyáá so̱ꞌ, cheꞌé yan da̱nj me rá so̱ꞌ qui̱ꞌyáá so̱ꞌ, Ata̱j ―taj Jesús rihaan Rej soꞌ Yaꞌanj a.
22Canica̱j Jesús, cataj soꞌ rihaan nij yuvii̱ a:
―A̱j rqué Réé ꞌu̱nj Yaꞌanj cunuda̱nj rasu̱u̱n rihanj ado̱nj. A̱ ꞌó síí ne neꞌen da̱j vaa ꞌu̱nj Taꞌni̱j soꞌ, ma̱an se o̱rúnꞌ Réj neꞌen a. Ne̱ a̱ ꞌó síí ne neꞌen da̱j vaa Réj maꞌ. Ma̱an se o̱rúnꞌ ꞌu̱nj Taꞌni̱j soꞌ neꞌen da̱j vaa soꞌ ado̱nj. Ne̱ sese me rá ꞌu̱nj ti̱haán ꞌu̱nj rihaan ꞌó nij yuvii̱ da̱j vaa Réj, ne̱ queneꞌe̱n ꞌó nij soꞌ uún ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij yuvii̱ a.
23Ga̱a ne̱ niꞌya̱j Jesús man nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ, ne̱ cataj soꞌ rihaan ina̱nj maꞌa̱n nij soꞌ a:
―Quiꞌyaj Yaꞌanj se lu̱j ga̱ soj cheꞌé se a̱j queneꞌen soj se vaa ꞌyáj chugua̱nj. 24ꞌO̱ se cata̱j xnaꞌanj ꞌu̱nj rihaan soj cuano̱ se vaa ma̱n ndoꞌo síí ma̱n ga̱a naá síí nataꞌ snana̱ Yaꞌanj do̱ꞌ, síí nica̱j suun rey do̱ꞌ, guun rá queneꞌe̱n se vaa queneꞌen nij soj, tza̱j ne̱ ne queneꞌe̱n nij soꞌ maꞌ. Ne̱ guun rá nij soꞌ cuno̱ nij soꞌ se vaa cuno nij soj, tza̱j ne̱ ne cuno̱ nij soꞌ a̱ maan ado̱nj ―taj Jesús rihaan nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ a.
Nanó Jesús cuentó cheꞌé síí avii rej Samaria racuíj man síí quiranꞌ chiꞌii̱ a
25Dan me se canicunꞌ caya̱ ꞌo̱ síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés, ne̱ guun rá soꞌ quiri̱ꞌ soꞌ rej cara̱a soꞌ cacunꞌ xráá Jesús a. Cheꞌé dan xnáꞌanj soꞌ ꞌo̱ nana̱ man Jesús a:
―Da̱j qui̱ꞌyáj, ga̱a ne̱ caꞌve̱e ca̱yánj ga̱ Yaꞌanj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj, ga̱a maestro̱ꞌ ―taj soꞌ rihaan Jesús a.
26Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan soꞌ a:
―Neꞌén so̱ꞌ me nana̱ no̱ rihaan yanj no̱ stucua̱nj Moisés naꞌ. Da̱j taj yanj yoꞌ nayaa so̱ꞌ ga̱ ―taj Jesús, xnáꞌanj Jesús man soꞌ a.
27Ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihaan Jesús a:
―“Nda̱a nimán yá so̱ꞌ gu̱un rá so̱ꞌ ni̱ꞌyaj so̱ꞌ man Yaꞌanj Si̱j ꞌNi̱j Raꞌa man níꞌ, ne̱ nda̱a nu̱ꞌ se nucua̱j yá so̱ꞌ cara̱a̱ cochro̱j rihaan Yaꞌanj, ne̱ ꞌo̱ nda̱a cúú yave̱ yá so̱ꞌ cuchuma̱n rá ni̱ꞌyaj man Yaꞌanj na̱nj ado̱nj.” Ne̱, “Adi̱ꞌ se ꞌe̱e̱ rá so̱ꞌ man ma̱ꞌán so̱ꞌ roꞌ, da̱nj ga̱a̱ ꞌe̱e̱ rá so̱ꞌ man tuvíꞌ so̱ꞌ á”, taj stucua̱nj Moisés ado̱nj ―taj síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés yoꞌ a.
28Ga̱a ne̱ cataj Jesús rihaan soꞌ a:
―Ya̱ uxrá aꞌmii so̱ꞌ á. Da̱nj qui̱ꞌyáá so̱ꞌ, ga̱a ne̱ ca̱yáán so̱ꞌ ga̱ Yaꞌanj nu̱ꞌ cavii nu̱ꞌ caꞌanj na̱nj á ―taj Jesús rihaan soꞌ a.
29Tza̱j ne̱ síí sa̱ꞌ ina̱nj me síí tucuꞌyón stucua̱nj Moisés, rá maꞌa̱n soꞌ a. Cheꞌé dan xnáꞌanj soꞌ nana̱ nihánj man Jesús a:
―Me síí me tuvíꞌ ꞌu̱nj ga̱ ―taj soꞌ a.
30Ga̱a ne̱ canica̱j Jesús, cataj soꞌ a:
―Dan me se cavii ꞌo̱ síí israelitá chumanꞌ Jerusalén, nanij soꞌ chumanꞌ Jericó a. Va̱j soꞌ chrej, ga̱a ne̱ caráán nij síí itu̱u̱ man soꞌ chrej, ne̱ goꞌ uxrá nij síí itu̱u̱ man soꞌ, ne̱ quirii nij síí itu̱u̱ saga̱nꞌ soꞌ, ne̱ da̱j doj se caviꞌ soꞌ, ga̱a ne̱ tanáj nij síí itu̱u̱ man soꞌ a. 31Dan me se va̱j ꞌo̱ xrej nicu̱nꞌ rihaan níꞌ si̱j israelitá chrej yoꞌ a. Queneꞌen soꞌ man síí quiranꞌ chiꞌii̱ na̱j tuꞌva chrej, tza̱j ne̱ cachén yaníj soꞌ caꞌanj soꞌ a. 32Ga̱a ne̱ va̱j ꞌo̱ síí racuíj man nij xrej uún a. Queneꞌen soꞌ man síí quiranꞌ chiꞌii̱ yoꞌ, tza̱j ne̱ cachén yaníj soꞌ caꞌanj soꞌ uún a.
33’Ga̱a ne̱ caꞌnaꞌ ꞌo̱ síí avii rej Samaria uún a. Né si̱j israelitá me soꞌ maꞌ; si̱j yaníj me soꞌ a. Queneꞌen soꞌ man síí quiranꞌ chiꞌii̱ yoꞌ, ga̱a ne̱ cunuu ꞌe̱e̱ rá soꞌ man síí yoꞌ a. 34Caꞌanj soꞌ quiꞌyaj conoꞌó soꞌ man síí quiranꞌ chiꞌii̱ yoꞌ, ne̱ cutaꞌ soꞌ rmedió rej quiranꞌ chiꞌii̱, ne̱ nacutáj soꞌ yatzíj rej quiranꞌ chiꞌii̱ yoꞌ a. Ga̱a ne̱ cutaꞌ síí avii Samaria yoꞌ man síí quiranꞌ chiꞌii̱ yoꞌ xráá daán soꞌ xcuu va̱j ga̱ soꞌ, ne̱ caꞌanj ro̱j soꞌ veꞌ aranꞌ yuvii̱ chéé chrej, ne̱ taj yaꞌanj síí avii Samaria yoꞌ man síí quiranꞌ chiꞌii̱ yoꞌ a. 35Cachén ꞌo̱ yanꞌ, ne̱ ꞌó güii me se guun rá síí avii Samaria caꞌa̱nj soꞌ, ne̱ quirii soꞌ vi̱j saꞌanj vaa tuꞌvee yuvii̱ ꞌyaj suun ꞌo̱ güii, ne̱ caxríj soꞌ ston síí tucua̱ veꞌ se vaa ta̱j yaꞌanj soꞌ man síí ranꞌ, ga̱a ne̱ cataj soꞌ rihaan síí tucua̱ a: “Asa̱ꞌ caꞌnaꞌ uún ꞌu̱nj, ne̱ na̱ruꞌvee ꞌu̱nj me daj maꞌa̱n saꞌanj me ga̱a̱ tuꞌvee so̱ꞌ, rá so̱ꞌ a”, taj síí avii Samaria rihaan síí tucua̱ a ―da̱nj vaa síj cuentó nanó Jesús rihaan síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés yoꞌ a.
36Ga̱a ne̱ xnáꞌanj Jesús nana̱ nihánj man síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés yoꞌ a:
―Vaꞌnu̱j nij síí va̱j rá chrej yoꞌ, ga̱a ne̱ me soꞌ me tuviꞌ síí quiranꞌ chiꞌii̱ yoꞌ, rá so̱ꞌ ga̱ ―taj Jesús, xnáꞌanj Jesús man soꞌ a.
37―Síí cunuu ꞌe̱e̱ rá man soꞌ roꞌ, me tuviꞌ soꞌ, raj a ―taj síí naquiꞌyaj cu̱u stucua̱nj Moisés rihaan Jesús a.
Ne̱ cataj uún Jesús rihaan soꞌ a:
―Ase vaa quiꞌyaj síí cunuu ꞌe̱e̱ rá man síí quiranꞌ chiꞌii̱ yoꞌ roꞌ, veé da̱nj quiꞌya̱j gue̱e̱ so̱ꞌ, caꞌa̱nj so̱ꞌ á ―taj Jesús rihaan soꞌ a.
Caꞌanj Jesús tucuá ro̱j chuꞌvi̱j Marta a
38Dan me se va̱j Jesús chrej ga̱ nij síí tucuꞌyón snana̱ soꞌ, ne̱ cuchiꞌ soꞌ ꞌo̱ chumanꞌ, ne̱ dan me se caꞌvej rá ꞌo̱ chana̱ cuꞌna̱j Marta ya̱nj chumanꞌ yoꞌ cara̱nꞌ Jesús tucuá noꞌ a. 39Ne̱ yáán chuꞌvij noꞌ chana̱ cuꞌna̱j Mariá ga̱ noꞌ, ne̱ dan me se caꞌanj ca̱yáán chuꞌvij noꞌ Mariá tacóó Jesús, ne̱ nanó xre̱j noꞌ snana̱ soꞌ a. 40Tza̱j ne̱ Marta roꞌ, da̱j a̱ suun caráyaꞌa̱nj noꞌ a. Dan me se nichrunꞌ Marta rihaan Jesús, ne̱ cataj noꞌ rihaan soꞌ a:
―Me cheꞌé ne rihuun rá so̱ꞌ se vaa dínj yáán chuꞌvij ꞌu̱nj, ne̱ o̱rúnꞌ ma̱ꞌanj ꞌyaj chuvi̱i, ga̱a Seño̱rꞌ. Cata̱j so̱ꞌ rihaan noꞌ se vaa ra̱cuíj noꞌ manj á ―taj Marta rihaan Jesús a.
41Tza̱j ne̱ cataj Jesús rihaan noꞌ a:
―Nanó ndoꞌo rá so̱ꞌ ne̱ aráya̱ꞌáán so̱ꞌ cheꞌé queꞌe̱e̱ suun, Marta. 42ꞌO̱ se vaa o̱rúnꞌ suun sa̱ꞌ ya̱ ya̱ achiin rihaan níꞌ na̱nj á. Ne̱ Mariá nihánj, tza̱j ne̱ cuna̱j ꞌyaj noꞌ se vaa me rá noꞌ cuno̱ noꞌ snana̱j, ne̱ taj cheꞌé cata̱j níꞌ se vaa nij ꞌyaj noꞌ uno noꞌ snana̱j maꞌ ―taj Jesús rihaan Marta a.
Currently Selected:
:
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
© Wycliffe Bible Translators, Inc. 2024 segunda versión electrónica