Eljön az az idő – így szól az Úr –, amikor új szövetséget kötök Izráel és Júda házával. Nem olyan szövetséget, amilyent őseikkel kötöttem, amikor kézen fogva vezettem ki őket Egyiptom földjéről. De ezt a szövetséget megszegték, pedig én voltam az Uruk – így szól az Úr. Hanem ilyen lesz az a szövetség, amelyet Izráel házával fogok kötni, ha eljön az ideje – így szól az Úr –: Törvényemet a belsejükbe helyezem, szívükbe írom be. Én Istenük leszek, ők pedig népem lesznek. Akkor nem tanítja többé egyik ember a másikat, ember az embertársát arra, hogy ismerje meg az Urat, mert mindenki ismerni fog engem, kicsinyek és nagyok – így szól az Úr –, mert megbocsátom bűneiket, és nem gondolok többé vétkeikre.
Ezt mondja az Úr,
aki adott napot,
hogy világítson nappal,
és adott szabályt
a holdnak és a csillagoknak,
hogy világítsanak éjjel,
aki felriasztja a tengert
úgy, hogy hullámai zúgnak,
akinek Seregek Ura a neve:
Ha majd eltűnik ez a rend
színem elől – így szól az Úr –,
akkor szakad magva Izráelnek is,
és soha többé nem lesz az én népem.
Ezt mondja az Úr:
Ha majd meg lehet mérni
az eget odafent,
és ki lehet kutatni
a föld alapjait idelent,
akkor vetem meg én Izráel utódait
mindazért, amit elkövetett
– így szól az Úr.