Apja, Zakariás, megtelt Szentlélekkel, és így prófétált:
„Áldott az Úr, Izráel Istene,
hogy meglátogatta népét,
és váltságot szerzett neki.
Erős üdvözítőt támasztott nekünk
szolgájának, Dávidnak házából,
ahogyan kijelentette azt szent prófétái által
örök időktől fogva:
hogy megszabadít ellenségeinktől,
és mindazok kezéből, akik gyűlölnek minket;
hogy irgalmasan cselekedjék atyáinkkal,
és megemlékezzék szent szövetségéről,
arról az esküről, amellyel megesküdött
atyánknak, Ábrahámnak;
és megadja nekünk,
hogy ellenségeink kezéből megszabadulva,
félelem nélkül szolgáljunk neki,
szentségben és
igazságban őelőtte életünk minden napján.
Te pedig, kisgyermek,
a Magasságos prófétája leszel,
mert az Úr előtt jársz, hogy előkészítsd az ő útjait,
hogy megtanítsd népét az üdvösség ismeretére,
bűneik bocsánata által,
Istenünk könyörülő irgalmáért,
amellyel meglátogat minket
a felkelő fény a magasságból;
hogy világítson azoknak,
akik sötétségben s a halál árnyékában lakoznak,
hogy ráigazítsa lábunkat
a békesség útjára.”