Mózes ötödik könyve 33
33
Mózes megáldja Izráel törzseit
1Ez az az áldás, amellyel Mózes, az Isten embere — nem sokkal a halála előtt — megáldotta Izráel népét:
2„Az Örökkévaló a Sínai-hegyről jött,
a Széírről ragyogott föl,
mint a hajnal,
a Párán hegyéről fénylett,
mint a nap,
tízezer szentje kísérte,
s jobbján tűz lángja égett.
3Bizony, szereti népét az Örökkévaló,
és szentjeit mind kezében tartja!
Köré gyűlnek, lába elé borulnak,
tanítását hallgatják és követik.
4Törvényt adott nekünk Mózes,
örökségül Jákób népe közösségének.
5Király lett az Örökkévaló Izráelben,#33:5 Izráelben Szó szerint: „Jesurúnban”. Ez Izráel egyik jelképes neve, azt jelenti: „igazságos”. A 26. versben is előfordul.
mikor a törzsfők
és vezetők összegyűltek.”
Rúben törzsének áldása
6Mózes ezt mondta Rúben törzséről:
„Éljen Rúben, ne haljon ki,
de csak kevesen legyenek utódai.”
Júda törzsének áldása
7Ezt mondta Júda törzséről:
„Örökkévaló, hallgasd meg Júda szavát,
mikor segítségért kiált!
Vezesd vissza népéhez,
erősítsd meg kezét,
és segítsd meg,
mikor ellenségével küzd!”
Lévi törzsének áldása
8Ezt mondta Lévi törzséről:
„Örökkévaló, a Tummímot és Úrímot
Lévinek, hűséges szolgádnak adtad,
akiket próbára tettél Masszában,
s akikkel pereltél Meríbá#33:8 Massza és Meriba Lásd 4Móz 20:1–13. vizénél.
9Többre tartották szavadat,
mint saját családjukat.
Nem kedveztek szüleiknek,
nem kímélték testvéreiket,
sem saját gyermekeiket,
hanem engedelmeskedtek parancsodnak,
és megőrizték szövetséged.
10Ők tanítják Jákób népét
az Örökkévaló Törvényére,
Izráelt az ő határozataira.
Tömjént tesznek eléd,
s égőáldozatokat oltárodra.
11Áldd meg Lévi erejét,
s keze munkáját fogadd kedvesen!
Törd meg a derekát annak,
aki Lévi ellen támad,
s aki őt gyűlöli,
hogy többé föl ne kelhessen!”
Benjámin törzsének áldása
12Ezt mondta Benjámin törzséről:
„Benjámin, akit az Örökkévaló kedvel!
Biztonságban lakhatsz az ő közelében,
Körülvesz oltalmával szüntelen,
s hátán hordoz, mint anya a kicsinyét.”#33:12 Körülvesz… kicsinyét Vagyis: „Úgy bepólyál és hordoz, mint az anya a kicsinyét, akit a hátán hordoz egy nagy kendőben.”
József törzseinek áldása
13Ezt mondta József törzseiről:
„Az Örökkévaló áldása
szálljon József földjére!
Adjon neki az Örökkévaló harmatot
a menny kincseiből,
ajándékot
a mélységes vizekből.
14Érlelje meg gyümölcseit a Nap,
sarjasszon neki drágaságokat a Hold!
15Teremjenek neki az ősi hegyek
jobbnál-jobb gyümölcsöket,
adjanak az örök halmok
bőséges aratást!
16Józsefé legyen a föld termésének
legjava és teljessége,
nyugodjon rajta annak tetszése
és kegyelme,
aki az égő bokorban megjelent!
Szálljanak ezek az áldások Józsefre,
a testvérei közül kiválasztottnak fejére!
17Méltósága és ereje,
mint az elsőszülött bikáé,
szarva erős,
mint a bivalyé,
népeket öklel fel a föld széléig:
ilyenek Efraim tízezrei
és Manassé ezrei.”
Zebulon és Issakár törzsének áldása
18Ezt mondta Zebulon törzséről:
„Örülj, Zebulon,
mikor útra kelsz,
és te is, Issakár,
otthon, a sátraidban!”
19Népeket hívnak fel hegyükre,
hogy igaz áldozattal áldozzanak.
Tengerek gazdagságának
hasznát élvezik,
és a tengerpart homokjának kincseit.
Gád törzsének áldása
20Ezt mondta Gád törzséről:
„Áldott legyen az Örökkévaló,
aki kiterjeszti Gád határait!
Mint ugrásra kész,
zsákmányra leső oroszlán,
úgy lakik Gád a helyén,
s ha zsákmányt ejt,
szétszaggatja annak karját és fejét.
21A legjobb részt választotta magának,
a vezető osztályrésze jutott Gádnak,
mikor a törzsfők összegyűltek.
Véghez viszi, amit az Örökkévaló
Izráelről határozott
végrehajtja igazságos ítéletét.”
Dán törzsének áldása
22Ezt mondta Dán törzséről:
„Dán, mint fiatal básáni oroszlán,
prédájára veti magát.”
Naftáli törzsének áldása
23Ezt mondta Naftáli törzséről:
„Bőven jut neked az Örökkévaló jóságából
és áldásaiból.
Terjeszkedj nyugatra és délre!”
Ásér törzsének áldása
24Ezt mondta Ásér#33:24 Ásér Ez a név már önmagában is azt jelenti: „áldott”. törzséről:
„Áldott a fiúk között Ásér!
Kedveljék a testvérei,
s áztassa lábát olívaolajban!
25Védjenek bronz és vas
zárak és kapuk,
ne hagyjon el erőd,
amíg csak élsz!”
Az Örökkévaló Isten hajlékod és menedéked!
Végül így dicsérte Mózes az Örökkévalót:
26„Nincs senki hasonló Istenhez,
ó, Jesurún!
Fenséges dicsőségében
száguld az egeken,
harci szekerein, a fellegeken robog,
hogy segítségedre siessen.
27Az Örökkévaló Isten hajlékod
és menedéked,
örök karja felkarol
és megtart téged.
Ellenséged szétszórja előtted,
s így biztat: »Pusztítsd!«
28Biztonságban lakik Izráel népe,
háborítatlan Jákób lakóhelye.
Gabona és bor földjén lakik,
melyre bő harmatot hullat az ég.
29Milyen boldog vagy, Izráel!
Nép, amelyet az Örökkévaló
szabadított meg,
akinek pajzsa és győzelmes kardja
az Örökkévaló!
Nincs más nemzet,
akivel így bánt volna istene.
Kegyelemért könyörögnek
majd ellenségeid,
te pedig a fejükre#33:29 fejükre Vagy: „magaslataikra”, „szent helyeikre”. tiporsz.”
Jelenleg kiválasztva:
Mózes ötödik könyve 33: EFO
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Bible League International