Jeremiás siralmai 4

4
Jeruzsálem ostroma és eleste
1Jaj, még az arany ragyogása is megfakult,
a csillogó színarany is meghomályosult!
A drágaköveket#4:1 drágakövek Szó szerint: „szent kövek”. Az értelme bizonytalan. szétszórták,
szanaszét hevernek minden utcasarkon!
2Sion drága gyermekeivel,
akik értékesebbek az aranynál,
úgy bántak ellenségeink,
mint valami hitvány cserépedénnyel!
3Még a sakálok is táplálják,
megszoptatják kicsinyeiket,
de népem asszonyai kegyetlenül bánnak gyermekeikkel,
mint a sivatagi struccmadarak#4:3 struccmadarak Az ókori hiedelem szerint a struccok nem törődnek sem tojásaikkal, sem kicsinyeikkel. Lásd Jób 39:14–16..
4A csecsemők szomjúságtól haldoklanak,
a kisgyermekek kenyérért könyörögnek,
de senki sem ad nekik,
senki sem törődik velük.
5Akik egykor megrakott asztalnál lakomáztak,
most éhségtől haldokolnak az utca kövén,
s akiket bíborban neveltek,
most a szemétdombon keresgélnek.
6Bizony, nagyobb népem bűne,
mint Sodomáé volt egykor,
amely kéz érintése nélkül
elpusztult egy pillanat alatt.
7Júda nazírjai tisztábbak voltak a hónál,
fehérebbek a tejnél,
pirosabbak a korallnál,
termetük, mint a csiszolt zafír.
8Most feketébbek, mint a korom,
rájuk sem ismer az utcán senki,
bőrük a csontjukhoz tapad,
olyanok lettek, mint kiszáradt fa.
9Jaj, boldogabbak, akiket kard ölt meg,
mint akiket éhség pusztított el
lassú kínhalállal, a kenyér hiánya miatt.
10Irgalmas szívű anyák
saját gyermekeiket főzték meg,
hogy legyen mit enniük,
mikor Jeruzsálem népe éhezett.
11Az Örökkévaló szabad utat engedett haragjának,
kiöntötte ránk izzó haragját,
s tűzbe borította Siont,
megégette teljesen.
12Nem hitték volna sem a föld királyai,
sem a nemzetek lakosai,
hogy az ellenség Jeruzsálem kapuin
valaha is bevonulhat.
13Jeruzsálem prófétáinak bűne miatt,
papjainak vétke#4:13 Jeruzsálem… vétke Itt és a 14–16. versekben a hamis prófétákról és a vétkes papokról van szó. miatt történt ez,
mert ártatlan vért ontottak,
igazakat gyilkoltak benne.
14Vérrel beszennyezve
tántorogtak az utcán, mint a vakok.
Tisztátalanná lettek,
senki meg sem érinthette őket.
15„Álljatok félre, tisztátalanok!”
— kiáltottak rájuk az emberek.
„Álljatok félre, ne érintsetek!”#4:15 A 15. versben az emberek úgy kiáltanak rá ezekre a volt papokra, ahogy a leprásokra szoktak, akik tisztátalanoknak számítottak.
Mikor a nemzetek között kerestek menedéket,
ott sem fogadták be őket.
16Az Örökkévaló maga szórta szét őket,
s nem törődött velük többé.
Nem tisztelték őket a nemzetek,
mint a papokat illenék,
nem kegyelmeztek még az öregeknek#4:16 öregeknek Jelentheti a város idős vezetőit (a „véneket”) is. sem.
17Oly sokáig vártunk hiába,
már a szemünk is belefáradt,
reménykedve lestük a látóhatárt:
jön-e már a felmentő sereg.
18Ellenségeink minden lépésünket figyelték,
már az utcára is féltünk kimenni.
Elközelgett a végünk!
Napjaink meg voltak számlálva!
Eljött a vég!
19Üldözőink gyorsabbak voltak,
mint a sasok az égen.
Űztek bennünket a hegyeken,
leselkedtek ránk a pusztaságban.
20Foglyul ejtették királyunkat,
népünk éltető leheletét, az Örökkévaló fölkentjét,
s akiről azt mondtuk: „Védelmező karja árnyékában
élhetünk a nemzetek között!”
21Ne örülj olyan nagyon, Edom népe, Úz földjén,
mert terád is sor kerül.
Neked is innod kell ebből a pohárból,
megrészegedsz tőle, és letépik ruháidat!
22Sion népe, büntetésed egyszer véget ér,
nem tart az Úr száműzetésben örökre!
De téged még azután is büntet vétkeidért, Edom népe,
s bűneidet nyilvánosan leleplezi.

Jelenleg kiválasztva:

Jeremiás siralmai 4: EFO

Kiemelés

Megosztás

Másolás

None

Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be