Lukács evangéliuma 10
10
Jézus kiküldi hetvenkét tanítványát
1Ezután az Úr kijelölt a tanítványai közül további hetvenkét#10:1 hetvenkét Néhány kézirat hetven tanítványt említ. A 17. versben is. tanítványát, és kettesével elküldte őket azokba a városokba és helyekre, ahová menni szándékozott. 2Ezzel küldte ki őket: „Látjátok, milyen sok az aratnivaló, és milyen kevés az aratómunkás! Imádkozzatok hát, és kérjétek az Aratás Urát, hogy küldjön még több aratót, hogy a gabonáját learassák! 3Menjetek! Vigyázzatok, mert úgy küldelek ki benneteket, mint bárányokat a farkasok közé. 4Ne vigyetek magatokkal pénzt, ennivalót vagy másik sarut, és útközben ne álljatok le beszélgetni!
5Ha egy házba bementek, először ezt mondjátok: »Békesség ennek a családnak«! 6Ha békeszerető ember lakik abban a házban, a békességetek megnyugszik rajta, ha nem, akkor a békesség visszaszáll rátok. 7Maradjatok ugyanannál a háznál, azt egyétek és igyátok, amivel ott megkínálnak, mert a munkás megérdemli a bérét! Ne járjatok házról házra! 8Ha olyan városba értek, ahol szívesen látnak titeket, fogadjátok el, amivel megkínálnak, és nyugodtan egyétek meg!
9Gyógyítsátok meg a betegeiket, és hirdessétek nekik: »Megérkezett hozzátok Isten Királysága!« 10Ha pedig valamelyik városban nem látnak szívesen, menjetek ki az utcára, és mondjátok: 11»Még a városotok porát is lerázzuk a lábunkról!#10:11 Még… lábunkról Ez a gesztus azt fejezte ki, hogy minden kapcsolatot megszakítanak velük. De azt tudjátok meg, hogy Isten Királysága megérkezett hozzátok!« 12Mondom nektek: Sodoma lakóinak elviselhetőbb lesz a helyzete az ítélet napján, mint az ott lakóknak.”
Szemrehányást tesz a hitetlen városoknak
(Mt 11:20–24)
13„Jaj neked, Korazin és népe! Jaj neked, Bétsaida! Mert ha Tíruszban vagy Szidónban történtek volna azok a csodák, amelyek nálatok történtek, ők már régen zsákruhában és hamuban ülve Istenhez fordultak volna. 14Bizony, az ítélet napján Tírusz és Szidón népének tűrhetőbb lesz a sorsa, mint a tiétek! 15És te, Kapernaum, azt hiszed, hogy az égig fognak magasztalni? Nem! A halál országába fogsz süllyedni!”
16A tanítványainak pedig ezt mondta Jézus: „Aki hallgat rátok, az valójában énrám hallgat. Aki titeket visszautasít, az engem utasít vissza. Aki pedig engem visszautasít, azt utasítja vissza, aki elküldött engem.”
Láttam a Sátán bukását
17Amikor a hetvenkét tanítvány nagy örömmel visszatért, azt mondták Jézusnak: „Uram, még a gonosz szellemek is engedelmeskednek, amikor a nevedben rájuk parancsolunk!” 18Jézus erre így felelt: „Láttam a Sátán bukását, ahogy a Mennyből lezuhant, mint a villám! 19Figyeljetek rám! Igaz, hogy hatalmat adtam nektek, hogy kígyókon és skorpiókon tapossatok, s ez a hatalom nagyobb, mint az ellenség minden ereje, és semmi sem árthat nektek. 20De mégse annak örüljetek, hogy a gonosz szellemek engedelmeskednek nektek, hanem annak, hogy a nevetek fel van írva a Mennyben!”
Jézus hálát ad az Atyának
(Mt 11:25–27; 13:16–17)
21Akkor Jézus a Szent Szellem által ujjongott, örült, és így dicsérte Istent: „Dicsőítelek, Atyám, Menny és Föld Ura, hogy ezeket elrejtetted a bölcsek és okosak elől, de megmutattad azoknak, akik olyanok, mint a kisgyermekek. Igen, Atyám, mert így láttad jónak!
22Atyám mindent átadott nekem. Senki más nem ismeri a Fiút igazán, csak az Atya — ahogyan az Atyát is csak a Fiú ismeri igazán, és azok, akiknek a Fiú kijelenti őt.”
23Amikor maguk között voltak, a tanítványokhoz fordult: „Boldogok és áldottak vagytok, hogy ezeket láthatjátok! 24Mert mondom nektek: sok próféta és király szerette volna látni, amit ti láttok, de nem látták; és szerette volna hallani, amit ti hallotok, de nem hallották.”
Példázat az irgalmas samáriai utazóról
25Egyszer Jézushoz jött egy törvénytanító, hogy próbára tegye, és ezt kérdezte tőle: „Mester, mit kell tennem, hogy örök életet kapjak?”
26Jézus megkérdezte tőle: „Mi van megírva a Törvényben? Hogyan értelmezed?”
27Az így válaszolt: „Szeresd az Örökkévalót, Istenedet, teljes szíveddel, egész lelkeddel, teljes értelmeddel;#10:27 Idézet: 5Móz 6:5. és úgy szeresd az embertársadat, mint saját magadat!”#10:27 Idézet: 3Móz 19:18.
28„Jól válaszoltál. Ezt tedd, és élni fogsz!” — mondta Jézus.
29A törvénytanító azonban igazolni akarta magát, és tovább faggatta Jézust: „De hát ki számít az embertársamnak?”
30Jézus erre egy történettel válaszolt: „Egyszer egy ember Jeruzsálemből Jerikóba utazott. Útközben rablók támadták meg, akik kifosztották, s még a ruháját is elvették, megverték, majd félholtan otthagyták. 31Nemsokára arra ment egy pap, de mikor meglátta a sebesültet, kikerülte, és otthagyta. 32Később egy lévita ment arra. Mikor meglátta a sebesültet, ő is átment az út másik oldalára, és otthagyta. 33Később arra utazott egy samáriai férfi is. Amikor meglátta a sebesültet, megsajnálta. 34Odament hozzá, olajat és bort öntött a sebeire, és bekötözte. Ezután feltette a saját szamarára, elvitte egy vendégfogadóba, és ott ápolta tovább. 35Másnap a fogadó gazdájának két ezüstpénzt adott, és azt mondta neki: »Gondoskodj erről az emberről, és amit ezen felül még ráköltesz, megfizetem, amikor visszajövök.«
36Mit gondoltok, a három közül melyik volt igazi embertársa annak, akit kiraboltak?”
37A törvénytanító így válaszolt: „Az, aki megsajnálta és segített rajta.”
Jézus azt mondta: „Igazad van, menj, és kövesd a példáját!”
Mária és Márta
38Útközben Jézus egy faluba érkezett, ahol egy Márta nevű asszony látta vendégül. 39Mártának volt egy testvére — Mária —, aki leült az Úr lábához, és úgy hallgatta a szavait. 40Mártát eközben a sok munka teljesen lefoglalta. Odament Jézushoz, és ezt mondta: „Uram, nem törődsz vele, hogy a testvérem magamra hagyott a munkában? Szólj neki, hogy segítsen nekem!”
41De az Úr így felelt: „Márta, Márta! Túl sokat vállalsz magadra, és sokat aggodalmaskodsz! 42Pedig csak kevés dolog van, amely igazán fontos, sőt valójában csak egyetlen egy. Mária jól választott! Ezt soha el nem vehetik tőle.”
Jelenleg kiválasztva:
Lukács evangéliuma 10: EFO
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Bible League International