Márk evangéliuma 15
15
Jézus Pilátus előtt
(Mt 27:1–2, 11–14; Lk 23:1–5; Jn 18:28–38)
1Amint felvirradt a reggel, a főpapok, a nép vezetői, a törvénytanítók, az egész Főtanács együttesen határozatot hozott. Megkötözték Jézust, elvitték Pilátushoz, és átadták neki.
2Pilátus megkérdezte Jézust: „Te vagy a zsidók királya?”
„Igen, ahogy mondod” — válaszolta ő.
3A főpapok sok vádat hoztak fel Jézus ellen, 4ezért Pilátus újból megkérdezte őt: „Nem felelsz semmit? Látod, mennyi mindennel vádolnak téged?!”
5De Jézus továbbra sem válaszolt a vádakra. Pilátus ezen nagyon csodálkozott.
Pilátus halálra ítéli Jézust
(Mt 27:15–31; Lk 23:13–25; Jn 18:39–19:16)
6A Páska ünnepén a helytartó — szokás szerint — minden évben szabadon engedett egy foglyot a nép kívánságára. 7Volt ott akkor egy Barabbás nevű fogoly a börtönben. Azokkal együtt börtönözték be, akik a lázadás idején gyilkoltak is. 8Az összegyűlt sokaság Pilátus elé járult, és kérte, hogy a szokás szerint engedjen szabadon egy foglyot.
9Pilátus megkérdezte: „Akarjátok-e, hogy a zsidók királyát engedjem el?” 10Tudta ugyanis, hogy a főpapok féltékenységből szolgáltatták ki neki Jézust.
11De a főpapok rábeszélésére az emberek inkább Barabbás szabadon bocsátását kérték.
12Ezután Pilátus újból megkérdezte őket: „Hát azzal mit tegyek, akit ti a zsidók királyának neveztek?”
13Az emberek így kiabáltak: „Feszítsd keresztre!”
14Pilátus megkérdezte: „Miért? Mi rosszat tett?”
De azok csak még hangosabban ordították: „Feszítsd keresztre!”
15Mivel Pilátus eleget akart tenni a nép kívánságának, szabadon engedte Barabbást. Jézust pedig megkorbácsoltatta, és átadta a katonáknak, hogy feszítsék keresztre — így végezzék ki.
16A katonák bevezették Jézust a helytartói palota belső udvarába, és összehívták az egész csapatot. 17Jézusra bíborszínű köpenyt adtak, majd tövises ágakból koszorút fontak, és a fejébe nyomták. 18Azután így csúfolták: „Éljen a zsidók királya!” 19Majd nádszállal ütögették a fejét, leköpdösték, és gúnyolódva térdet hajtottak előtte. 20Végül levették róla a bíbor köpenyt, ismét ráadták a saját ruháit, majd elvezették, hogy megfeszítsék.
Jézus kivégzése: a keresztre feszítés
(Mt 27:32–44; Lk 23:26–43; Jn 19:17–27)
21Útközben szembe jött velük egy férfi, aki éppen a földjéről tért vissza. Simonnak hívták, és Cirénéből származott, ő volt Alexander és Rufusz apja. Simont a katonák arra kényszerítették, hogy Jézus helyett vigye a keresztfát. 22Kimentek a „Golgota” nevű helyre. Ez a szó azt jelenti: „Koponya-hely”. 23Ott mirhával kevert bort kínáltak Jézusnak, de ő nem akarta meginni. 24Ezután keresztre feszítették, a ruháit pedig szétosztották, és kisorsolták egymás között.
25Reggel kilenc óra volt, amikor megfeszítették. 26Felirat is volt a kereszten, ez mutatta, miért ítélték el: „a zsidók királya”. 27Jézussal együtt két rablót is megfeszítettek, egyiket a bal, másikat pedig a jobb oldalán. 28#15:28 Egyes görög kéziratokban megtalálható a 28. vers is: „És így teljesedett be az Írás: »A bűnösök közé számították.«” 29A járókelők gúnyolták és szidalmazták Jézust. Fejüket csóválva mondták: „Szóval, te vagy, aki lerombolod a Templomot, és három nap alatt újra felépíted?! 30Akkor most gyere le a keresztről, és mentsd meg magad!”
31A főpapok és a törvénytanítók szintén gúnyolták Jézust, és ezt mondták egymásnak: „Másokat megmentett, magát mégsem tudja megmenteni! 32Ha tényleg ő a Messiás, Izráel királya, akkor most szálljon le a keresztről, majd akkor hiszünk benne!” Még azok is szidalmazták, akiket vele együtt feszítettek meg.
Jézus halála
(Mt 27:45–56; Lk 23:44–49; Jn 19:28–30)
33Délben elsötétült az ég, és délután három óráig sötétség borította az egész földet. 34Három órakor Jézus hangosan felkiáltott: „Elói, Elói, lámá sabaktáni?” Ez azt jelenti: „Istenem, Istenem, miért hagytál el engem?”#15:34 Idézet: Zsolt 22:1.
35Néhányan, akik ott álltak, hallották, és ezt mondták: „Halljátok? Illést hívja!”#15:35 Illést hívja „Istenem!” = „Éli” — ez ugyanúgy hangzott, mint Illés próféta neve. Illés Kr.e. 850 körül élt, Isten egyik legnagyobb prófétája volt Izráelben.
36Egyikük gyorsan elfutott, ecetbe mártott egy szivacsot, felszúrta egy nádszál végére, majd Jézusnak nyújtotta, hogy igyon, és ezt mondta: „Lássuk, eljön-e érte Illés, hogy levegye a keresztről!”
37Ekkor Jézus hangosan felkiáltott, és kilehelte a lelkét.
38Ebben a pillanatban a Templom belsejében a függöny fölülről lefelé, egészen az aljáig kettéhasadt. 39A római százados, aki ott állt a kereszttel szemben, látva, hogy Jézus hogyan halt meg, így szólt: „Ez az ember valóban Isten Fia volt!”
40Volt ott néhány asszony, akik távolról figyelték, mi történik. Köztük volt Mária, a kis Jakab és József anyja, és a magdalai Mária, meg Salómé, 41akik más asszonnyal együtt követték és szolgálták Jézust Galileában, s vele együtt jöttek fel Jeruzsálembe.
Jézus temetése
(Mt 27:57–61; Lk 23:50–56; Jn 19:38–42)
42Mivel az a nap az előkészület napja, azaz a szombat előtti nap volt, és mivel már közeledett az este, 43az Arimátiából való József bátran Pilátushoz ment, és elkérte tőle Jézus holttestét. Ez a József a Főtanács tagja volt, és az emberek nagyon tisztelték. Ő is várta Isten Királyságának eljövetelét.
44Pilátus nem akarta elhinni, hogy Jézus ilyen hamar meghalt. Ezért magához hívatta a századost, és megkérdezte tőle, hogy valóban meghalt-e már. 45Amikor a százados jelentette neki, hogy valóban így van, Pilátus megparancsolta, hogy adják át a holttestet Józsefnek. 46József lenvásznat vásárolt, azután levette Jézus holttestét a keresztről, és a vászonba göngyölve elhelyezte egy sziklasírba. Ezután a nagy zárókövet a sír bejárata elé gördítették. 47Mária, József anyja és a magdalai Mária látták, hogy hová tették Jézus testét.
Jelenleg kiválasztva:
Márk evangéliuma 15: EFO
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Bible League International