A bölcs fiú elfogadta apja tanácsát,
de az öntelt ostoba nem hallgatott a figyelmeztetésre.
Amit mond az ember,
annak a gyümölcsével lakik jól,
de aki hazug és hűtlen,
az csak kegyetlen büntetést kap.
Aki vigyáz arra, hogy mit mond,
megőrzi lelkét a bajtól,
aki pedig meggondolatlanul beszél,
az saját magát sodorja bajba.
A lusta mindig sóvárog valami után, de hiába,
a szorgalmas pedig bőségesen megkapja, amit kíván.
Az igaz gyűlöli a hazugságot,
az istentelen pedig gyalázatos és szégyenletes dolgokat tesz.
Az igazságosság megőrzi azt, aki igazságosan él,
a gonoszság ellenben tönkreteszi azt, aki szereti a bűnt.
Van, aki gazdagnak mutatja magát,
pedig semmije sincsen,
más meg szegénynek tetteti magát,
holott igen gazdag.
A gazdag vagyona váltságdíj lehet az életéért,
de a szegényt senki sem fenyegeti.
Az igaz ember világossága vidáman fénylik,
az istentelen lámpája pedig hamar kialszik.
Az ostoba büszkeség csak veszekedést okoz,
a bölcs pedig elfogadja a tanácsot.
A könnyen szerzett vagyon hamar elszáll,
aki pedig apránként gyűjt, egyre gyarapodik.
A halogatott remény elcsüggeszti a szíved,
de a beteljesült kívánság az élet fája.
Aki elutasítja Isten szavát, az adósságba süllyed,
de aki tiszteli és féli azt, megkapja jutalmát.
A bölcs ember tanítása az élet forrása,
szavai megóvnak a halál csapdáitól.
Aki értelmes, azt kedvelik,
de az élet keményen bánik az istentelenekkel.
Az okos ember meggondolja, mit tesz,
az ostoba pedig a tetteivel mutatja ki ostobaságát.
Az istentelen, ha megbízzák, bajt okoz,
a megbízható követ pedig gyógyulást hoz.
Szégyen és szegénység jut annak,
aki elutasítja a figyelmeztetést,
aki pedig megfogadja,
annak tisztelet és gazdagság.
A teljesült kívánság édes a léleknek,
de az ostoba kívánja a gonoszt,
és nem akar róla lemondani.
Aki a bölcsekkel barátkozik, maga is bölcs lesz,
de ha ostobákhoz csatlakozik, bajba kerül.
A bűnösöket szerencsétlenség üldözi,
de az igazak szép jutalmat kapnak.
Az igaz örökséget hagy még az unokáinak is,
a bűnösök vagyona pedig az igazak számára van félretéve.
A szegény ember szántóföldje bőséges termést adhat,
de néha az igazságtalanság azt is tönkreteszi.
Aki nem fenyíti meg a fiát, amikor kellene,
nem szereti igazán,
aki pedig valóban szereti,
idejében megfegyelmezi.
Az igaz ember jóllakásig ehet,
míg a gonoszok éhen maradnak.