A zsoltárok könyve 90

90
Negyedik Könyv
(Zsoltárok 90–106)
Mózesnek, Isten emberének imádsága.
1Uram, te voltál otthonunk nemzedékről-nemzedékre,
s mindmáig te vagy menedékünk!
2Mielőtt a hegyek megszülettek volna,
mielőtt a Földet, sőt, az egész világot megformáltad,
te már akkor is voltál, és mindörökké leszel:
te vagy az Isten!
3Visszatéríted az embert a porba,
„Térjetek vissza!” — mondod nekik.
4Ezer esztendő neked csak annyi, mint a tegnapi nap,
mint egy őrváltás ideje éjjel.
5Hirtelen elragadod őket, mint az árvíz.
Olyanok lesznek, mint az álom,
amelynek reggelre kelve nyoma sem marad,
vagy mint a fű, amely felnő, és elszárad.
6Bizony, olyanok vagyunk, mint a mező virága:
reggel nyílik, virágzik,
de estére elhervad, és vége van!
7Minket is rémít haragod, amely végez velünk,
mint tikkasztó hőség a virággal.
8Uram, jól látod minden bűnünket,
ismered titkos vétkeinket.
9Haragod miatt hamar letelnek napjaink,
elszállnak esztendeink, mint a sóhajtás.
10Mennyi életünk ideje? Röpke hetven év,
legfeljebb nyolcvan, ha valaki erős,
az is nagyrészt küszködés és szomorúság!
Oly hamar elszáll, s már mennünk is kell,
mintha repülnénk!
11Ki állhat meg haragod tüze előtt?
Ki viseli el félelmetes indulatodat?
12Taníts meg napjainkat úgy tölteni,
hogy szívünk bölcsességet szerezzen.
13Örökkévaló, fordulj vissza hozzánk! Meddig késel?
Fordulj szolgáidhoz, jóindulattal!
14Hadd lakjunk jól kegyelmeddel minden reggel,
hadd örüljünk neked minden nap, amíg élünk!
15Oly sok éven át szenvedtünk, s annyi bajt láttunk,
adj nekünk végül örömöt és boldogságot!
16Hadd lássák szolgáid hatalmas tetteidet,
s dicsőséged látsszon meg gyermekeinken!
17Urunk, Istenünk, légy jóindulattal irántunk,
s kezünk munkáját tedd állandóvá!
Kezünk munkáját tedd állandóvá, Istenünk!

Jelenleg kiválasztva:

A zsoltárok könyve 90: EFO

Kiemelés

Megosztás

Másolás

None

Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be