JÚDÁS LEVELE 1
1
1 Júdás, a Krisztus Jézus rabszolgája, Jakab testvére, az Istenben, az Atyában szeretett, és a Krisztus Jézustól őrzött elhívottaknak.
2 Mindig több könyörület, békesség és szeretet töltsön be titeket.
3 Szeretteim, minthogy megvan bennem minden serénység arra, hogy a nekünk közös megmenekülésről írjak nektek, kényszert éreztem az írásra, hogy bátorítsalak titeket, hogy még tovább küzdjetek a szenteknek egyszer átadott hitért.
4 Belopózkodott ugyanis közénk néhány olyan ember, akik eleve ki voltak írva az ilyen ítéletre, istentelenek, kik Istenünk kegyelmét kicsapongásra váltják át, és a mi egyedüli Parancsolónkat és Urunkat, a Krisztus Jézust megtagadják.
5 Emlékeztetni akarlak titeket, noha ti egyszer már mindent tudtatok, hogy miután az Úr a népet Egyiptomból kimentette, utólag azokat, akik hitetlenekké lettek, elveszítette,
6 emlékeztetni akarlak arra, hogy angyalokat, kik uralkodó helyzetüket nem őrizték meg, és saját lakhelyüket elhagyták, a nagy nap ítéletére láthatatlan (örökkétartó) láncokkal megkötöztette, homállyal borította be, őrizetre vetette,
7 emlékeztetni akarlak- arra, hogy Szodoma és Gomorra és a körülöttük levő városok is, melyek ugyanolyan módon mentek túltengő paráznaságban más hús után, örök tűz büntetését viselve példaképül vannak elénk állítva.
8 (Hasonlóképpen ezek is) álmodozásukban megfertőzik húsukat, s a föléjük helyezett urakat elvetik, s a dicsőségben élőket káromolják.
9 Ezzel szemben Mihály uralkodó angyal, mikor a vádlóval perben állt és Mózes teste felől vitázott, nem merészkedett káromló ítéletet mondani ki rá, hanem így szólt: „Majd megdorgál téged az Úr.”
10 Ezek azonban mindent káromolnak, amit nem ismernek, amihez pedig beszédre képtelen állatokként természettől értenének, azzal megrontják magukat.
11 Jaj nekik, mert Kain útján indultak el, bérért Bálám tévelygésébe rohantak, és Kóré ellentmondásával vesztek el.
12 Ezek szégyenfoltokként ülnek ott szeretetvendégségeiteken, és félelem nélkül együtt lakmároznak veletek, miközben magukat legeltetik. Szelektől ide-odaűzött víztelen fellegek ők, késő őszben gyümölcstelenül álló, kétszer meghalt, gyökerestől kitépett fák,
13 tenger vad hullámai, melyek saját szégyenüket tajtékozzák ki, tévelygő csillagok, kiknek számára örökre a sötétség homályát tartják fenn.
14 Róluk jövendölt Énok is, Ádámtól a hetedik, mikor így szólt: „Íme, eljött az Úr tízezer szentjével,
15 hogy ítéletet üljön mindenek ellen, és rábizonyítsa az istentelenekre minden istentelen tettüket, melyekkel istentelenséget követtek el, amellett minden kemény szót, melyet az istentelen vétkezők őellene szóltak.”
16 Zúgolódók ők, sorsukkal elégedetlenek, vágyaik után járók, nagyratörő szavakat szól szájuk, személyeket csodálnak haszonért.
17 Ti azonban, szeretteim, emlékezzetek azokra a beszédekre, melyeket Urunknak, a Krisztus Jézusnak apostolai eleve szóltak,
18 mikor ezt mondták nekünk: Az utolsó időben gúnyolódók támadnak, kik saját vágyaik után fognak járni, azaz az Istent nem félők kívánságai után.
19 Ők azok, akik válaszfalakat emelnek (elkülönítenek). Lelkiek, Szellem nincs náluk.
20 Ti azonban, szeretteim, építsétek rá magatokat a ti igen szent hitetekre. Szent Szellemben imádkozva
21 őrizzétek meg magatokat Isten szeretetében, és várjátok Urunknak, a Krisztus Jézusnak könyörületét az örök élet elnyerésére.
22 Azután némelyeket ítélettel győzzetek meg,
23 s a tűzből kiragadva mentsétek meg őket. Némelyeken félelemmel könyörüljetek, gyűlölve még a hústól bemocskolt köntösüket is.
24 Arra pedig, aki képes titeket botlás nélkül megőrizni, és ujjongás között feddhetetlenségben a maga dicsősége elé állítani,
25 az egy Istenre, a mi Megmentőnkre szállt az egész kor előtt, száll most is, és szálljon az összes korokon át a Krisztus Jézuson, a mi Urunkon át dicsőség, fenség, uralom, fennhatóság. Ámen.
Jelenleg kiválasztva:
JÚDÁS LEVELE 1: CSIA
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be