Osztogasd bő kézzel kenyeredet,
mert idő múltával visszanyered azt!
Oszd el hét- vagy nyolcfelé is,
mert nem tudod, milyen csapás
érheti a földet!
Ha megtelnek a fellegek,
esőt hullatnak a földre.
Ha ledől a fa, akár délre, akár északra,
ugyanazon a helyen marad, ahová ledőlt.
Aki mindig csak a szelet figyeli, nem vet,
és aki csak a fellegeket lesi, nem arat.
Ahogyan nem ismered a szél útját
vagy a csontok formálódását
a terhes asszony méhében,
éppúgy nem ismered Isten munkáját,
aki mindent alkotott.
Reggel fogj a magvetéshez,
és ne pihentesd a kezed este sem,
mert nem tudod, melyik sikerül: ez, vagy amaz,
vagy mind a kettő egyaránt jó lesz.
Édes a világosság,
és jó látni szemünkkel a napot.
Azért ha sok évig élhet az ember,
örüljön mindig,
de gondoljon arra,
hogy sok sötét napja is lesz,
és ami következik,
az mind hiábavalóság!
Örvendezz, ifjú, míg fiatal vagy,
légy jókedvű ifjúságod idején,
és élj szíved vágya szerint,
ahogy jónak látod!
De tudd meg, hogy mindezekért
Isten megítél téged!
Távolítsd el szívedből a bosszúságot,
és tartsd távol magadtól a rosszat,
mert az ifjúkor és a fiatalság mulandó!