Jóel 2
2
Tovább tart a sáskajárás
1Fújjátok meg a kürtöt a Sionon,
fújjatok riadót szent hegyemen!
Reszkessen az ország minden lakója,
mert jön az Úr napja,
bizony, közel van már!
2Sötétség és ború napja az,
felhő és homály napja,
mint a hegyeket elborító szürkület.
Jön egy nagy és hatalmas nép,
hozzá hasonló nem volt még soha,
és ezután sem lesz többé,
míg csak emberek élnek.
3Előtte tűz emészt, utána láng perzsel.
Előtte Éden kertje az ország,
utána sivár pusztaság.
Nem menekül meg előle semmi.
4Olyan az alakjuk, mint a lovaké,
úgy száguldanak, mint a lovasok.
5Amikor a hegycsúcsokon ugrálnak,
olyan zajt csapnak, mint a harci kocsik,
vagy mint amikor lángoló tűz ropog,
ha a tarlót égeti.
Olyanok, mint egy hatalmas sereg,
amely felsorakozott a harcra.
6Rettegnek tőle a népek,
minden arc elsápad.
7Száguldanak, mint a vitézek,
fölhágnak a kőfalakra,
mint a harcosok.
Mindegyik a maga útján halad,
nem tér le ösvényéről.
8Nem taszigálják egymást,
mindegyik a maga útján jár.
Áttörnek a fegyvereken,
nem lehet föltartóztatni őket.
9Megrohanják a várost,
felfutnak a várfalon;
behatolnak a házakba,
az ablakokon keresztül
mennek be, akár a tolvajok.
10Reszket előtte a föld,
megrendül az ég.
A nap és a hold elsötétül,
a csillagok elvesztik fényüket.
11Az Úr mennydörög serege előtt.
Roppant nagy a tábora,
hatalmas az, ki végrehajtja parancsát.
Az Úr napja
nagy és igen félelmetes;
ki fogja kibírni azt!?
Újabb fölhívás a megtérésre
12De még most is így szól az Úr:
Térjetek meg hozzám teljes szívvel,
böjtölve, sírva és gyászolva!
13Szíveteket szaggassátok meg,
ne a ruhátokat,
úgy térjetek meg
Istenetekhez, az Úrhoz!
Mert kegyelmes és irgalmas ő,
türelme hosszú, szeretete nagy,
és visszavonhatja még a veszedelmet!
14Ki tudja, hátha most is megbánja,
és áldást hagy maga után?
Hozzatok étel- és italáldozatot
Isteneteknek, az Úrnak!
15Fújjátok meg a kürtöt a Sionon!
Tartsatok szent böjtöt,
hívjátok istentiszteletre a népet!
16Gyűjtsétek össze a népet,
tartsatok szent gyűlést,
gyűjtsétek össze a véneket,
gyűjtsétek össze a gyermekeket,
még a csecsemőket is!
Jöjjön ki lakásából a vőlegény,
a menyasszony is a szobájából!
17A templomcsarnok és az oltár között
sírjanak a papok, az Úrnak szolgái!
Így szóljanak:
Szánd meg, Uram, a népedet,
ne engedd,
hogy gyalázzák örökségedet!
Ne csúfolhassák őket a nemzetek!
Miért mondanák a népek között:
Hol van az ő Istenük?
Isten ígérete
18Szánalomra indult
országa iránt az Úr,
és megkönyörült népén.
19Így szól népéhez az Úr:
Most már adok nektek
gabonát, mustot és olajat,
hogy jóllakjatok vele.
Nem engedem többé, hogy gyalázzanak titeket a nemzetek.
20Messze űzöm tőletek
az északi ellenséget.
Sivár és puszta földre kergetem szét őket:
elejét a keleti tengerbe,
végét pedig a nyugatiba.
Fölszáll a bűze, fölszáll tetemének szaga,
bármilyen nagy pusztítást hajtott is végre.
21Ne félj, termőföld! Vigadj és örülj,
mert nagy dolgokat vitt véghez az Úr!
22Ne féljetek, mezei vadak,
mert kizöldülnek a puszta legelői,
mert a fák gyümölcsöt hoznak,
a fügefa és a szőlő gazdagon terem.
23Sion fiai, vigadjatok és örüljetek
az Úrnak, a ti Isteneteknek!
Mert megadta nektek a szükséges esőt,
záport hullat rátok
ősszel és tavasszal, mint régen.
24Megtelnek majd a szérűk gabonával, bőven ömlik a sajtókból a must és az olaj. 25Kárpótollak azokért az évekért, amelyekben pusztított a sáska, a szöcske, a cserebogár és a hernyó: az a nagy sereg, amelyet rátok küldtem. 26Ehettek majd jóllakásig, és dicséritek az Úrnak, Isteneteknek a nevét, mert csodát tett veletek. Nem kell szégyenkeznie népemnek soha többé. 27Akkor megtudjátok, hogy én Izráellel vagyok, és hogy én, az Úr vagyok a ti Istenetek, senki más! Nem kell szégyenkeznie népemnek soha többé.
Jelenleg kiválasztva:
Jóel 2: RÚF
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Hungarian Protestant New Translation Revised © Hungarian Bible Society, 2014