Ha pedig valamilyen tisztátalan állatról van szó, amilyet nem lehet áldozatul bemutatni az ÚRnak, akkor állítsák oda az állatot a pap elé. Becsülje meg a pap, hogy mennyire jó vagy rossz, és annyi legyen az értéke, amennyire a pap becsülte. De ha mégis vissza akarja azt váltani, akkor tegye hozzá a becsült értékhez annak ötödrészét.
Ha valaki a házát szenteli oda szent ajándékul az ÚRnak, akkor becsülje meg a pap, hogy az mennyire jó vagy rossz, és annyi legyen az értéke, amennyit a pap megállapít. Ha pedig az, aki odaszentelte, vissza akarja váltani a házát, tegye hozzá a megbecsült árhoz annak ötödrészét, akkor lehet az ismét az övé.
Ha valaki ősi birtokából szentel oda valamit az ÚRnak, akkor azt a vetőmagja szerint kell felbecsülni; egy hómer árpa vetőmag esetén ötven sekel ezüstöt ér. Ha az örömünnep évétől fogva szenteli oda valaki a mezejét, akkor a teljes becsült értéket kell számítani. De ha az örömünnep után szenteli oda valaki a mezejét, akkor a pap a következő örömünnepig még hátra levő évek számának megfelelően számítsa ki annak az árát: így kell csökkenteni annak becsült értékét. Ha pedig az, aki odaszentelte, vissza akarja váltani a mezejét, tegye hozzá a becsült árhoz annak ötödrészét, akkor lehet ismét az övé. Ha pedig nem váltja vissza a mezőt, hanem eladja azt a mezőt valaki másnak, akkor azt nem lehet többé visszaváltani. Ha az örömünnepen felszabadul a mező, legyen az ÚR szent tulajdona mint esküvel odaszentelt mező: a pap birtoka legyen.
Ha pedig valaki vásárolt mezőt szentel oda az ÚRnak, amely nem ősi birtoka, akkor számítsa ki a pap a becsült érték összegét az örömünnep évéig, és a becsült értéket még azon a napon oda kell adni szent ajándékul az ÚRnak. Az örömünnep évében visszaszáll a mező arra, akitől vették, akinek ősi birtoka volt az a föld.
Mindent a szent sekel szerint becsüljetek fel; húsz géra legyen egy sekel.
Az állatok elsőszülöttjét ne szentelje oda senki, hiszen az mint elsőszülött úgyis az URat illeti: akár marha, akár juh, az ÚRé az. Ha azonban áldozatra alkalmatlan az az állat, akkor meg kell váltani becsült értéke szerint, hozzáadva még annak ötödrészét. Ha pedig nem váltják meg, akkor adják el becsült értéke szerint.
De amit esküvel szentelt valaki tulajdonából az ÚRnak, akár ember, akár állat, akár ősi birtok az, azt nem adhatja el, és nem válthatja vissza. Minden esküvel odaszentelt dolog igen szent tulajdona az ÚRnak. Nem lehet kiváltani azt, akit kiirtásra ítéltek: az ilyen ember halállal lakoljon.
A föld minden tizede az ÚRé, a földnek a szemes terméséből és a fa gyümölcséből; az ÚR szent tulajdona az. De ha valaki ki akar valamit váltani a tizedéből, tegye még hozzá annak ötödrészét. A marháknak és juhoknak a tizede is, minden tizedik, amely átmegy a pásztorbot alatt, az ÚR szent tulajdona legyen. Nem szabad válogatni a jó és a rossz között, sem kicserélni azt. Ha valaki mégis kicseréli, akkor az is meg a csereállat is szent lesz, és nem váltható vissza.
Ezek azok a parancsolatok, amelyeket az ÚR parancsolt Mózes által Izráel fiainak a Sínai-hegyen.
Biblia alkalmazás
Biblia gyerekeknek alkalmazás
