A karmesternek: „A szőlőtaposók” kezdetű ének dallamára. Kórah fiainak zsoltára.
Mily kedvesek a te hajlékaid,
ó, Seregek URa!
Sóvárog, sőt eleped a lelkem
az ÚR udvarai után.
Testem és lelkem ujjongva kiált
az élő Istenhez.
Még a veréb is talál házat,
és a fecske is fészket,
ahova fiókáit helyezi
oltáraidnál, Seregek URa,
királyom és Istenem!
Boldogok, akik házadban laknak,
szüntelenül dicsérhetnek téged! (Szela.)
Boldog az az ember,
akinek te vagy ereje,
aki a te utaidra gondol.
Ha a Siralom völgyén mennek is át,
források völgyévé teszik azt,
az őszi eső is elárasztja áldásával.
Újult erővel haladnak,
és megjelennek Istennél a Sionon.
URam, Seregek Istene,
hallgasd meg imádságomat!
Figyelj rám, Jákób Istene! (Szela.)
Istenünk, pajzsunk, nézz ránk,
tekints fölkented személyére!
Bizony, jobb egy nap a te udvaraidban,
mint máshol ezer.
Jobb az Isten háza küszöbén állni,
mint a bűnösök sátraiban lakni.
Mert nap és pajzs az ÚR,
kegyelmet és dicsőséget ad az Isten.
Nem vonja meg javait az ÚR
azoktól, akik feddhetetlenül élnek.