Ésaiás 40:1-11
Ésaiás 40:1-11 2012 HUNGARIAN BIBLE: EASY-TO-READ VERSION (EFO)
„Vigasztaljátok népemet, bátorítsátok! — mondja Istenetek. — Beszéljetek a szívére Jeruzsálemnek! Hirdessétek neki, hogy szolgaságának ideje letelt, hogy vétkeit az Örökkévaló megbocsátotta, kétszeresen megbüntette már összes bűnéért az Örökkévaló.” Halljátok meg a kiáltónak szavát: „Készítsetek utat az Örökkévalónak a pusztaságban! Egyengessétek Istenünk útját a kietlenben! Töltsétek föl mind a völgyeket, a hegyek és dombok legyenek rónává, ami tekervényes, legyen egyenessé, ami göröngyös, legyen simává! Akkor megjelenik az Örökkévaló dicsősége, és minden halandó látni fogja, kivétel nélkül mindannyian!” — az Örökkévaló maga mondta ezt. Egy hang szólt hozzám: „Hirdesd, jó hangosan!” Kérdeztem: „Mit mondjak?” Ezt mondd: „Minden halandó olyan, mint a fű a pusztán! Minden emberi dicsőség, mint a mező virága. Csak rálehel az Örökkévaló, és megszárad a puszta füve, elhull virága. Bizony, mint a fű, olyan a nép! Elszárad a fű, elhull a virág, de Istenünk szava örökké érvényes marad!” Sion, jó hírt viszel, hát magas hegycsúcsra menj fel! Jeruzsálem, jó hírt kiáltasz, ereszd ki hát hangodat! Ne félj, hirdesd bátran Júda városainak: „Nézzétek, Istenetek jön!” Nézzétek, az Örökkévaló Isten jön hatalommal! Erős kézzel uralkodik. Magával hozza népének jutalmát, de ellenségeinek megfizet érkezése előtt. Mint pásztor, úgy vezeti nyáját. Gondjukat viseli, karjára gyűjti a bárányokat, s ölébe veszi, a szoptatósakat gyengéden vezeti.
Ésaiás 40:1-11 Karoli Bible 1908 (HUNK)
Vígasztaljátok, vígasztaljátok népemet, így szól Istenetek! Szóljatok Jeruzsálem szívéhez, és hirdessétek néki, hogy vége van nyomorúságának, hogy bűne megbocsáttatott; hiszen kétszeresen sujtotta őt az Úr keze minden bűneiért. Egy szó kiált: A pusztában készítsétek az Úrnak útát, ösvényt egyengessetek a kietlenben a mi Istenünknek! Minden völgy fölemelkedjék, minden hegy és halom alászálljon, és legyen az egyenetlen egyenessé és a bérczek rónává. És megjelenik az Úr dicsősége, és minden test látni fogja azt; mert az Úr szája szólt. Szózat szól: Kiálts! és monda: Mit kiáltsak? Minden test fű, és minden szépsége, mint a mező virága! Megszáradt a fű, elhullt a virág, ha az Úrnak szele fuvallt reá; bizony fű a nép. Megszáradt a fű, elhullt a virág; de Istenünk beszéde mindörökre megmarad! Magas hegyre menj fel, örömmondó Sion! emeld föl szódat magasan, örömmondó Jeruzsálem! emeld föl, ne félj! mondjad Júda városinak: Ímhol Istenetek! Ímé, az Úr Isten jő hatalommal, és karja uralkodik! Ímé, jutalma vele jő, és megfizetése Ő előtte. Mint pásztor, nyáját úgy legelteti, karjára gyűjti a bárányokat és ölében hordozza, a szoptatósokat szelíden vezeti.
Ésaiás 40:1-11 Magyar Bibliatársulat új fordítású Bibliája (HUNB)
Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet! – mondja Istenetek. Szóljatok Jeruzsálem szívéhez, és hirdessétek neki, hogy letelt rabsága, megbűnhődött bűnéért, hiszen kétszeresen sújtotta az Úr keze minden vétkéért. Egy hang kiált: Építsetek utat a pusztában az Úrnak! Készítsetek egyenes utat a kietlenben Istenünknek! Emelkedjék föl minden völgy, süllyedjen le minden hegy és halom, legyen az egyenetlen egyenessé és a dombvidék síksággá! Mert megjelenik az Úr dicsősége, látni fogja minden ember egyaránt. – Az Úr maga mondja ezt. Egy hang szól: Kiálts! Én kérdeztem: Mit kiáltsak? Minden test csak fű, és minden szépsége, mint a mezei virágé. Elszárad a fű, elhervad a virág, ha ráfúj az Úr szele. – Bizony csak fű a nép! Elszárad a fű, elhervad a virág, de Istenünk igéje örökre megmarad. Magas hegyre menj föl, ki örömhírt viszel Sionnak, kiálts erős hangon, ki örömhírt viszel Jeruzsálemnek! Kiálts, ne félj! Mondd Júda városainak: Itt van Istenetek! Az én Uram, az Úr jön hatalommal, karja uralkodik. Vele jön szerzeménye, előtte jön, amiért fáradozott. Mint pásztor, úgy legelteti nyáját, karjára gyűjti a bárányokat, ölébe veszi őket, az anyajuhokat szelíden terelgeti.
Ésaiás 40:1-11 Revised Hungarian Bible (RÚF)
Vigasztaljátok, vigasztaljátok népemet! – mondja Istenetek. Beszéljetek szívhez szólóan Jeruzsálemmel, és hirdessétek neki, hogy letelt rabsága, megbűnhődött bűnéért, hiszen kétszeresen sújtotta az ÚR keze minden vétkéért. Egy hang kiált: Építsetek utat a pusztában az ÚRnak! Készítsetek egyenes utat Istenünknek a kietlen tájon át! Emelkedjék föl minden völgy, süllyedjen le minden hegy és halom, legyen az egyenetlen egyenessé és a dombvidék síksággá! Mert megjelenik az ÚR dicsősége, látni fogja minden ember egyaránt. – Az ÚR maga mondja ezt. Egy hang szól: Kiálts! Én megkérdeztem: Mit kiáltsak? Minden test csak fű, és minden szépsége, mint a mezei virágé. Elszárad a fű, elhervad a virág, ha ráfúj az ÚR szele. – Bizony, csak fű a nép! Elszárad a fű, elhervad a virág, de Istenünk igéje örökre megmarad. Magas hegyre menj föl, ki örömhírt viszel a Sionnak, harsány hangon kiálts, ki örömhírt viszel Jeruzsálemnek! Kiálts, ne félj! Mondd Júda városainak: Itt van Istenetek! Az én Uram, az ÚR jön hatalommal, karja uralkodik. Vele jön szerzeménye, előtte jön, amiért fáradozott. Mint pásztor, úgy legelteti nyáját, karjára gyűjti a bárányokat, ölébe veszi őket, az anyajuhokat szelíden terelgeti.