Az apostolok cselekedetei 26
26
Pál védőbeszéde Agrippa király előtt
1Agrippa ekkor Pálhoz fordult: „Megengedjük, hogy most elmondd, mivel védekezel.”
Pál ekkor kinyújtotta a karját, és belekezdett védőbeszédébe: 2„Agrippa király, szerencsésnek tartom magam, amiért ma előtted védekezhetek. Válaszolni fogok azokra, amikkel a zsidók vezetői vádolnak. 3Tudom, hogy te jól ismered a zsidó szokásokat, és a vitás kérdéseket, ezért kérlek, hallgass meg türelemmel!
4Minden zsidĂł tudja, hogyan Ă©ltem gyermekkoromtĂłl fogva a saját városomban Ă©s Jeruzsálemben. 5RĂ©gĂłta ismernek, ezĂ©rt ha akarják, tanĂşsĂthatják, hogy Ă©n a zsidĂł vallás legszigorĂşbb irányzatának voltam a tagja. A farizeusok közĂ© tartoztam. 6Most is azĂ©rt állok itt, Ă©s azĂ©rt vádolnak engem, mert hiszek abban, amit Isten ĂgĂ©rt Ĺ‘seinknek, Ă©s várom annak beteljesĂĽlĂ©sĂ©t. 7Ugyanezt remĂ©li nĂ©pĂĽnk tizenkĂ©t törzse is. Éjjel-nappal buzgĂłn szolgálják Istent, hogy elĂ©rjĂ©k az ĂgĂ©retek beteljesĂĽlĂ©sĂ©t. Éppen e miatt a remĂ©nysĂ©g miatt vádolnak engem a zsidĂłk, Ăł, király, mint egy bűnözĹ‘t! 8MiĂ©rt tartjátok hihetetlennek, hogy Isten feltámasztja a halottakat?
9Amikor mĂ©g farizeus voltam, azt gondoltam, hogy minden tĹ‘lem telhetĹ‘t el kell követnem a názáreti JĂ©zus ellen. 10Jeruzsálemben valĂłban sok mindent tettem is a JĂ©zusban hĂvĹ‘ zsidĂłk ellen. A fĹ‘papoktĂłl engedĂ©lyt kaptam, hogy közĂĽlĂĽk sokakat börtönbe vessek, Ă©s arra szavaztam, hogy ĂtĂ©ljĂ©k halálra Ĺ‘ket. 11A zsinagĂłgákban is gyakran megbĂĽntettem a hĂvĹ‘ket, Ă©s prĂłbáltam Ĺ‘ket arra kĂ©nyszerĂteni, hogy tagadják meg#26:11 tagadják meg SzĂł szerint: „szidalmazzák, gyalázzák vagy átkozzák” JĂ©zust, amit a hĂvĹ‘k sohasem tennĂ©nek meg. JĂ©zust. Annyira telve voltam irántuk valĂł fĂ©ktelen gyűlölettel, hogy mĂ©g más városokban is ĂĽldöztem Ĺ‘ket.”
12„Egy ilyen alkalommal Ă©ppen Ăşton voltam Damaszkusz felĂ©, ahová a jeruzsálemi fĹ‘papok kĂĽldtek. 13Egyszer Ăşgy dĂ©ltájban az Ă©gbĹ‘l a napnál is fĂ©nyesebb világosság ragyogott rám, Ă©s körĂĽlvett engem meg a kĂsĂ©rĹ‘imet.
14Mindannyian leestĂĽnk a földre, Ă©n pedig hallottam, hogy valaki Ăgy szĂłlt hozzám hĂ©ber nyelven: »Saul, Saul, miĂ©rt ĂĽldözöl engem? NehĂ©z neked a saját lelkiismereted ellen harcolni!«
15Ekkor én megkérdeztem: »Ki vagy te, Uram?«
Az Ăšr Ăgy válaszolt: »JĂ©zus vagyok — az, akit ĂĽldözöl. 16De most állj fel! AzĂ©rt jelentem meg neked, mert kiválasztottalak, hogy a szolgám legyĂ©l. Azt akarom, hogy tanĂşskodj az emberek elĹ‘tt arrĂłl, amit ma láttál, Ă©s amit majd ezután mutatok neked. 17MegvĂ©delek tĂ©ged a zsidĂłktĂłl Ă©s a többi nĂ©ptĹ‘l is, akikhez kĂĽldelek.
18Azért küldelek hozzájuk, hogy nyisd meg a szemüket, jöjjenek ki a sötétségből a világosságra, hogy a Sátán hatalma alól kiszabaduljanak és Istenhez forduljanak, megkapják bűneikre a bocsánatot, s hogy elnyerjék a helyüket és örökségüket azok között, akik a bennem való hitük által Isten szent népévé lettek.«”
19„Így hát, Agrippa király, engedelmeskedtem a mennyei látomásnak, 20Ă©s elĹ‘ször Damaszkuszban, azután Jeruzsálemben, egĂ©sz JĂşdeában, majd a zsidĂłságon kĂvĂĽli nĂ©peknek is hirdettem, hogy változtassák meg a gondolkodásukat, Ă©s tĂ©rjenek vissza Istenhez. Biztattam Ĺ‘ket, hogy Ă©ljenek Ăşgy, hogy a tetteik bizonyĂtsák a szĂvĂĽk megváltozását. 21EzĂ©rt tartĂłztattak le engem a zsidĂłk, amikor a Templomban voltam, Ă©s ezĂ©rt akartak megölni. 22Isten azonban mind a mai napig megsegĂtett. EzĂ©rt állok itt ma is elĹ‘ttetek, Ă©s tanĂşskodom ezekrĹ‘l a dolgokrĂłl mindenkinek, egyszerű embereknek Ă©s hatalmasoknak egyaránt. Csak ugyanazt mondom, amit már MĂłzes Ă©s a prĂłfĂ©ták is elĹ‘re megmondtak: 23hogy a Messiásnak szenvednie kell, de Ĺ‘ lesz az elsĹ‘, aki feltámad a halottak közĂĽl, Ă©s hogy Ĺ‘ hozza majd el a világosságot a saját nĂ©pĂ©nek Ă©s a többi nemzetnek egyaránt.”
24Miközben Pál Ăgy vĂ©dekezett, Fesztusz hangosan közbekiáltott: „Elment az eszed, Pál! A sok tanulás megzavarta az elmĂ©det.”
25„Nem vagyok Ĺ‘rĂĽlt, tisztelt Fesztusz, hiszen amit mondok, igaz, Ă©s mindezt komolyan gondolom — válaszolta Pál. — 26Agrippa király tudja, mirĹ‘l van szĂł, elĹ‘tte nyĂltan beszĂ©lhetek. Biztos vagyok benne, hogy Ĺ‘ mindezt jĂłl ismeri, hiszen ezek a dolgok nem titokban törtĂ©ntek. 27Agrippa király, hiszel-e a prĂłfĂ©ták Ărásainak? Tudom, hogy hiszel!”
28Ekkor Agrippa ezt mondta Pálnak: „Azt gondolod, hogy ilyen könnyen meg tudsz győzni, hogy én is Krisztus követője legyek?”
29Pál Ăgy felelt: „Nem az számĂt, hogy könnyen vagy nehezen, de arra kĂ©rem Istent, hogy te is, Agrippa király, meg mind a többiek is, akik ma hallgattok engem, legyetek hozzám hasonlĂłak — e láncokat leszámĂtva.”
30Ekkor Agrippa király, Fesztusz, a helytartó, Bereniké és a többiek is mind felálltak, és kimentek a teremből. 31Közben beszélgettek egymás között: „Ez a férfi semmi olyat nem tett, amivel halálbüntetést vagy börtönt érdemelne.” 32Agrippa ezt mondta Fesztusznak: „Akár szabadon is engedhetnénk ezt a Pált, ha nem mondta volna, hogy a császár elé akar állni.”
Currently Selected:
Az apostolok cselekedetei 26: EFO
Highlight
Share
Copy
Want to have your highlights saved across all your devices? Sign up or sign in
Bible League International
