Jób 27:6-23

Jób 27:6-23 HUNB

Igazamhoz ragaszkodom, nem hagyom, egyetlen napomért sem gyaláz a szívem. Úgy járjon ellenségem, mint a bűnös ember, és aki ellenem támad, mint az álnok. Mert van-e reménye az elvetemültnek, ha véget vet neki Isten, és számon kéri tőle életét? Meghallgatja-e Isten a kiáltását, ha végszükségbe kerül? Gyönyörködhet-e a Mindenhatóban? Segítségül hívhatja-e bármikor az Istent? Megtanítalak benneteket Isten hatalmára. Nem titkolom el, mi a Mindenható terve. Hiszen mindnyájan látjátok! Miért beszéltek hát hiábavalóságot? Ez jut a bűnös embernek Istentől, ilyen örökséget kapnak az erőszakoskodók a Mindenhatótól: Ha sok gyermeke lesz is, fegyver vár rájuk, utódaiknak kenyere sem lesz elég. Maradékait dögvész viszi sírba, özvegyeik nem siratják őket. Ha annyi ezüstöt halmozna is fel, mint a por, és annyi öltözéket készíttetne, mint az agyag: készíttethet, de az igazak öltik majd magukra, az ezüstön pedig az ártatlanok osztoznak. Háza, amit épített, mint a molyfészek, vagy mint a kunyhó, melyet a csősz készített. A gazdag lefekszik, de nem lesz az többé: mire fölnyitja szemét, semmije sem lesz. Rémület lepi meg, mint az árvíz, éjjel ragadja el a forgószél. Fölkapja őt a keleti szél, és elmegy, elragadja lakóhelyéről. Dobálja kíméletlenül, futva menekül előle. Összecsapják tenyerüket miatta, és fölszisszennek lakóhelyén.