Ézsaiás próféta könyve 41
41
Az Örökkévaló a nemzetek Ura
1Ezt mondja az Örökkévaló:
„Csendesedjetek le, szigetek!
Hallgassatok rám, távoli partok lakói!
Gyűjtsetek erőt,
jöjjetek közel, nemzetek!
Szedjétek össze bátorságotokat,
szóljatok!
Szálljunk perbe egymással!
2Feleljetek, ha tudtok:
Ki indította el őt keletről,
hogy igazságot cselekedjen?
Ki adta kezébe a nemzeteket?
Ki tette őt úrrá a királyok fölött?
Kardjával ízzé-porrá zúzza a királyokat,
íjával szétszórja a nemzeteket,
mint szél a polyvát.
3Üldözi seregüket,
s megállíthatatlanul halad,
oly ösvényen, ahol még sohasem járt.
4Ki tervezte és vitte végbe mindezt?
Ki hozta elő kezdettől fogva a nemzedékeket?
Én, az Örökkévaló!
Mert én vagyok az Első,
és ugyanaz leszek akkor is,
mikor szólítom az utolsó nemzedéket!”
5Látják ezt a távoli nemzetek,
remegve félnek, és összegyűlnek,
reszketve jönnek a föld széleiről.
6-7Bíztatja egymást az ötvös és a kovács,
ezt mondják: „Légy erős!”
Egymást bátorítja és segíti
az ács és a fafaragó: „Így jó lesz,
csak meg kell még erősíteni a bálványt,
hogy ne inogjon!”
Ne félj, mert veled vagyok, Izráel!
8Ezt mondja az Örökkévaló:
„De te, Izráel, ne félj,
mert szolgám vagy!
Téged választottalak, Jákób,
barátomnak, Ábrahámnak népe.#41:8 népe Szó szerint: „magva” — vagyis leszármazottjai.
9A föld széléről hoztalak el,
a világ végéről hívtalak magamhoz.
Azt mondtam neked:
Szolgám vagy!
Én választottalak,
soha nem doblak félre!
10Ne félj,
mert veled vagyok!
Ne aggódj,
mert én vagyok Istened!
Megerősítelek,
sőt, megsegítelek!
Igazságos jobbommal felkarollak,
és megtartalak.
11Nézd! Akik gyűlölnek téged,
megszégyenülnek, és vereséget szenvednek.
Akik harcolnak ellened,
elvesznek, és megsemmisülnek.
12Keresed majd ellenségeidet,
de nem találod őket.
Akik ellened támadtak,
semmivé lesznek,
végleg eltűnnek.
13Hiszen én vagyok az Örökkévaló, a te Istened!
Fogom a jobb kezed,
s azt mondom:
Ne félj, én segítek neked!
14Ne félj, férgecske Jákób,
maroknyi Izráel,
én segítek neked!
— mondja az Örökkévaló,
Megváltód, Izráel Szentje. —
15Nézd! Új, éles fogú cséplőszánná teszlek.
Hegyeket#41:15 Hegyeket Valószínűleg Júda ellenségeit jelenti. morzsolj össze,
zúzd porrá a dombokat,
16szórd a szélnek őket,
mint a polyvát!
Hadd vigye őket a szél,
hadd szórja szét őket a vihar!
Te pedig ujjongva örülsz az Örökkévalóban,
s Izráel Szentjével dicsekszel!”
17„Vizet keresnek a szegények,
de nem találnak.
Szomjaznak a nyomorultak,
még nyelvük is kiszáradt.
De én, az Örökkévaló inni adok nekik,
én, Izráel Istene törődök velük!
18Folyókat fakasztok a kopár hegyeken,
forrásokat a mély völgyekben.
A sivár pusztaság helyére tavakat telepítek,
a száraz sivatagban vízforrásokat nyitok.
19Mellettük növesztek a pusztában
cédrusokat, sittim fákat,
mirtusz bokrokat, olajfák ligetét.
Ültetek a sivatagban ciprust
és sokféle fenyőt.
20Hogy lássák, megtudják,
szívükre vegyék,
és mindenki megértse,#41:20 Hogy… mindenki megértse Isten előre kijelenti ezt, hogy az emberek — látva a prófécia beteljesedését — megértsék, hogy a bálványokkal és a hamis prófétákkal ellentétben, Isten valóban tudja, hogy mi fog következni, mert ő az, aki a saját szavát beteljesíti.
hogy ezt az Örökkévaló vitte végbe,
Izráel Szentje alkotta.”
Egyedül az Örökkévaló ismeri a jövőt
21„Hozzátok elém ügyeteket!#41:21–24 A 21–24 versekben az Örökkévaló valószínűleg a bálványok isteneihez szól — gúnyos hangnemben.
— mondja az Örökkévaló. —
Adjátok elő érveiteket!
— mondja Jákób Királya. —
22Lépjetek elő, mondjátok meg,
amik ezután lesznek!
Vagy mondjátok meg,
mi történt az ősidőkben!
Hadd tudjuk meg,
hadd lássuk, mi lesz a vége!
Vagy jelentsétek meg,
amik következnek!
23Mondjátok meg, ha tudjátok,
ami közeledik!
Hadd lássuk,
valóban istenek vagytok-e!
Tegyetek jót, rosszat, vagy akármit,
hadd nézzük, és lássuk, mi történik!
24De lám, ti semmik vagytok,
és tehetetlenek!
Utálatos és gyalázatos,
aki titeket választ!”
25„Én indítottam el őt,#41:25 őt Valószínűleg Círusz perzsa királyra vonatkozik (Kr.e. 550–530), akit Ézsaiás néven is nevez (Ézs 45:1).
hogy jöjjön észak felől,
aki már ott, keleten is
tisztelte nevemet.
Megtapossa a fejedelmeket,
mint a sarat,
mint fazekas az agyagot.
26Ezt ki mondta meg előre,
hogy tudhattuk volna?
Ki tudta ezt már régen,
hogy mondhattuk volna:
»Igazat mondott, valóban!«
De senki sem mondta,
senki sem jelentette,
hírét sem hallotta senki!
27Én mondtam először Sionnak:
Nézzétek, itt vannak,
nézzétek, jönnek!
Én küldtem Jeruzsálemnek hírnököt
az örömhírrel!
28Szétnéztem, de senkit sem láttam,
kerestem, de nem akadt köztük tanácsadó.
Kérdeztem őket, de senki sem felelt!
29Bizony, semmik ők mindannyian,
s amit tesznek, az is semmi!
A bálványok semmit sem érnek,
semmire nem képesek,
csak tehetetlen szobrok,
semmi más!”
Jelenleg kiválasztva:
Ézsaiás próféta könyve 41: EFO
Kiemelés
Megosztás
Másolás
Szeretnéd, hogy a kiemeléseid minden eszközödön megjelenjenek? Regisztrálj vagy jelentkezz be
Bible League International