Kezdetben - 1 Mózes 1-11.Minta

Olvasd el: 1 Mózes 5:1–32; Zsoltárok 39:4–6

IMÁK: 1 Mózes 5:24

„Énók (…) szoros közösségben élt Istennel, aki végül magához emelte. Ettől kezdve Énókot senki sem látta többé.”

Ádám családjának – különösen Sét utódainak – a sorsa elénk tárja az élet és a halál valóságát. A leszármazottak között egyedül csak Énókról jegyzi fel az írás az Istennel való kapcsolatát. Nem sokat mond el, csupán azt, hogy Énók Istennel járt. Nem tudjuk meg, hogy mennyi ideig és miként járt Istennel. De Énók élete gyökeresen eltért minden más földi emberétől. Ő nem halt meg, hanem Isten vette magához. 

Énók élete ellentétben áll a többiekével, akiket Sét leszármazottjai és Káin utódai között említ az írás. Káin utódaitól eltérően Énók az Istennel járt. Nem gazdagságra és rangra törekedett, mint Káin gyermekei, hanem az Urat kereste. Sét utódai közül is kiemeli őt az Isten iránti elkötelezettsége. 

Az 1 Mózes 5 szembesít bennünket a halandósággal. Habár az e részben említett emberek sokkal tovább éltek, mint ahogy ma el tudjuk képzelni, mégis meghaltak. Nem számít, milyen hosszú és mennyire teljes életet éltek, a halált nem kerülhették el. Kivéve egy valakit. Énók élete más volt, mivel Istennel járt. Énók példáján keresztül Mózes első könyvének szerzője azt üzeni nekünk, hogy örök élet csak az Istennel való kapcsolat által lehetséges.

Ha mélyebben megértjük, hogy halandók vagyunk, akkor azt is jobban látjuk, hogy mi az, ami számít, és mi nem fontos az életben. Csupán Isten Igéje és az emberi lélek örökkévaló. Az életünk ideje rövid, de teljessé lehet, ha Istent imádjuk és Vele járunk. 

Uram, segíts megértenem, hogy halandó vagyok. A Te szemszögedből nézve az életem nem több egy szempillantásnál. Segíts, hogy hűséges maradjak Hozzád az életem során. Szeretnék úgy járni veled, ahogyan Énók. Mutasd meg nekem, hogy mit jelent Neked odaszánt szívvel élni a napjaimat. Ámen.