Istenbe vetett bizalom a szenvedések idejénMinta

Olvasd el!: Róma 8:18–39

IMÁK: Róma 8:38–39

„Mert Isten szeretetétől semmi, de semmi nem tud minket elválasztani — ebben egészen biztos vagyok! Sem halál, sem élet, sem angyalok, sem az uralkodó szellemek, sem ami most van, vagy ami ezután következik, sem azok, akiknek hatalmuk van, semmi, ami a magasságban vagy a mélységben van, semmiféle teremtmény sem választhat el bennünket Isten irántunk való szeretetétől, amely Urunkban, Jézus Krisztusban mutatkozott meg.”

Elmélkedés

A siránkozás, mint ahogy már megtanultuk, egy gyakorlat. Ez egy eszköz arra, hogy kifejezzük szívünket Istennek, a szomorúság és veszteség időszakában. Gyakran ezek az időszakok olyan hosszúnak, sötétnek vagy nehéznek tűnhetnek, hogy azt érezzük, talán soha nem leszünk túl rajtuk.

Pál szavai a rómaiakhoz írt levelében arra emlékeztetnek, hogy semmi, de semmi, nem választhat el minket Isten szeretetétől. Függetlenül attól, hogy mit érzünk, az Ő szeretete soha nem változik. Ő soha nem változik. És amikor a körülményeink kiszámíthatatlanok, amikor olyan elveszettnek érezzük magunkat a kétségbeesésben, Ő soha nem változik, és az Ő irántunk való szeretete soha nem múlik el.

A siránkozás gyakorlata magában foglalja az Istenbe vetett bizalmunk kifejezését is. Ezt a bizalmat egyszerűen a Szentírás ismételgetésével is kifejezhetjük, miközben abba kapaszkodunk, ami igaz, nem pedig abba, amit érzünk. A Róma 8:38–39 Pál saját hitvallását rögzíti. Megosztja olvasóival, hogy meg van győződve arról, hogy semmi sem választhatja el őt Isten szeretetétől a Krisztus Jézusban.

Amikor Pál a rómaiaknak szóló levelét írta, sok megpróbáltatást élt át Krisztus ügyéért. Ezen felül Pál maga is üldözte a keresztényeket. Első kézből tapasztalta, hogy István még halálában is bízott Krisztusban (Apostolok cselekedetei 7:54–8:1). Személyesen tapasztalta meg az uralkodó hatóságok üldözését (Apostolok cselekedetei 9:23–25), a gyülekezeten belüli konfliktusokat (Apostolok cselekedetei 15) és a bebörtönzést (Apostolok cselekedetei 16:16–40). Ha visszaemlékszünk Pál tapasztalataira, láthatjuk, hogy mennyire igaz a 38–39-es versekben tett kijelentése. Semmi, egyetlen dolog sem, amit ő vagy bárki más megtapasztalt, nem tudta elválasztani őt Isten szeretetétől.

Fájdalmas időszakok jönnek és mennek életünk során. Amikor felvértezzük magunkat az igazsággal, akkor ezekben a nehéz időszakokban is hirdethetjük Istenbe vetett bizalmunkat még a siránkozás közepette is. Bizalom nélkül a panaszunk reménytelen. Ha nem hisszük, hogy Istenünk mellettünk van, a fájdalom legyengíthet. De amikor meg vagyunk győződve arról, hogy semmi sem választhat el minket az Ő szeretetétől, siránkozásunk dicséretté válik. A bizalomról szóló nyilatkozataink dicsőséget szereznek az Úrnak, függetlenül attól, hogy milyen sötétek vagy kétségbeejtőek a körülményeink.