Mufananidzo weYouVersion
Mucherechedzo Wekutsvaka

San Lucas 21

21
Jü jámut jókoptulata limojnari
(Mr. 12:41-44)
1Jum tiöpopo Jesús jume yún tótomekame bitchak, jum kajapo tómitam joayo, limojna tómita öorehuäpo. 2Huanäi senu jámut jókoptulata tüisi poloobeta bitchak, guoy ili cobre tómita áma ä joayo. 3Huanäi ínel jiaahua:
—Lútüriapone ínel enchimmeu jiaahua, ï jámut jókoptula póobe sïmem béppa chë yún ä nénkak; 4bueïtuk sïme jume huate áma ä óorek, Diosta ofrenda béchïbo, juka nakulia ámeu yeu bïlata. Të áapo ä poloobétukä násuk junne, sïmeta ä jípurëu ái ä jíapsinakeu áma óorek.
Jesús juka tiöpota tátabnä bétana nookak
(Mt. 24:1-2; Mr. 13:1-2)
5Huate jü tiöpota bétana náu ejtejhuay, ujyorisi ä bíttu bétana téta ujyoyorimmea ä yáari béchïbo, éntok huate jítasu jäni áma Diostau näikiaritayi. Huanäi Jesús ínel ámeu jiaahua:
6—Taahuari yúmanake íkäi sïmeta enchim bíchäu tátabnähui. Kía huépul téta júne kaa nat béppa joka tahuanake.
Jume señalim ániata lütiseyo
(Mt. 24:3-28; Mr. 13:3-23)
7Huanärim ínel ä temajek:
—Maestro, ¿jahueysu ayunake ïri? ¿Jíta señalsu ayunake íkäi huée báareyo?
8Jesús éntok ínel jiaahua:
—Jítachem suuhua, kaabe enchim bäitäunake. Bueïtuk büruka yáijnake ín téhuampo, ínel jíaka: “Ínapone jü Cristo”, éntok ínel jíaka: “Ïri ájäria jü taahuari.” Të eme katem am guojaanake. 9Éntokem juka nássuahuamta bétana nokhuay jikkaijnake. Éntok genteta emo béj‑reka emo tóboktiay, katem guómte; bueïtuk jíba ïri bát huéenake; të kee jee yuuma, juka ániata luutinakëhui.
10Huanäi ínel ámeu jiaahua:
—Jume naciónim huate naciónim béj‑reka emo tóboktianake; jume reyim éntok huate reyim béj‑reka náassuanake. 11Jü buía buere áu yoyoonake; tüisi tébaatunake; génte éntok máujnake. Kökoa ayunake kía ják junne; jum téhuekapo éntok buere señalim ayunake.
12’Të sïmeta íkäi kee huéy, enchimim buíjnake, éntokim enchim guojajjanake. Huanärem sinagogammeu yeu tóijna, éntokem páttiana cárcelimpo. Reyimmehuem yeu tóijna, éntok gobernadorimmehui, ín nésahui enchim jo bárë béchïbo. 13Ïri enchimmeu huéenake enchim ino bétana tühuata ámeu noknakë béchïbo. 14Katem át obisi éiya enchim jiápsipo, jáchin o jita enchim noknakeu emo jínëu báreka. 15Bueïtuk ínapo huaka nokta enchim téjhuaanake, éntok jüneehuamta enchim miknake. Huämakïrim béja am kóba jáptetuanake; karam enchim nok béj‑reka tahuanake. 16Të kía enchim áchayim junne, enchim sailam, enchim huahuajim, éntok enchim amiigom yäura mámpo enchim jóanake. Huatemim enchimmak kateme súanake; 17sïmetaka enchim kujti érianake, ín nésahui enchim jo bárë béchïbo; 18të hua huépul chonita júnem kaa tärunake. 19Yánti enchim jiapsä béchïbem yönake, yü jíapsi béchïbo.
20’Eme béja juka buere joära Jerusalénta sontarommea kóntiata bichäteko, jüneäem läuti ä tátabnähui. 21Huanäi jume Judea buiärapo aneme éläpom káhuiu huáttinake. Huame Jerusalémpo aneme éläpom áma yeu kannake; huame bem et buíapo aneme kaa áman nóttinake. 22Bueïtuk ímëi jume taahuarim jiokot máchiraata ámet huéenakëhui, sïmeta ä jïojteri jiäpo áman yeu chúpanake. 23¡Poloobesitomme, huame abe äasoame, éntok huame ili usim ujüume huamechï taahuarimmechi! Bueïtuk tüisi jiokot máchira huéenake ímï ániapo; Diosta omtira ïri pueblota béppatunake. 24Ejparammeyim mëna. Huate pereesomtaka núk sákana, sékäna buiärau bíchaa. Huanäi béja jü Jerusaléntat jume kaa judíom át chéptisunake, jume kaa judíom tiempota yumäu núkisi.
Jáchin jü yoremta üusi yebijnakëhui
(Mt. 24:29-35, 42-44; Mr. 13:24-37)
25’Huanäi jum täapo señal ayunake, éntok mechapo, éntok chókimpo; jum buíapo éntok jume naciónim jiokot éenake, éntokim guómtilataka annake, hua máusi machisi bahueta omtëu jíkkajaka, éntok jume máarem. 26Huä génte máuj kókkonake, hua ím ániapo huéenakemta bíchaka; bueïtuk hua téhuekapo úttiära ayukame júne áu yoyoonake. 27Huanärim ä bínnake, juka Yoremta Üusi, namupo yepsamta ä lóoriamaki, éntok ä úttiäramaki. 28Íkäi huée táytekem emo óusi éetua, éntokem jikau kóbate, bueïtuk enchimmeu jëla ansime jü tü taahuari Diosta bétana enchim jínëuria.
29Két íkäi ejemplota ámeu yétchak:
—Jukem chuna óuguotat suuhua, éntok kía täbui júyatat junne. 30Béja jume ili sáhuam yeu basihuey, emem jüneenake, juka tebuj‑riata yebijnakeu kaa mékka bëyëhui. 31Júnëli két eme, íkäi jita huémta bichäteko, jüneenakeem itou jëla ä ansimëhui, juka Diosta reytaka ímï nésaunakëhui.
32’Tua lútüriapone ínel enchimmeu jiaahua, sïme ïri huéenake, kee juka genteta én huémta luuteyo. 33Jü téhueka éntok jü buíya luutinake, të ín noki jíba bénasi huéenake.
34’Emóem suaya; katem juka enchim jíapsi námakasi johua, kaa huéeläpo jïbuähuamtay éntok vino jïhuamtay, éntok buere kaa yúmahuamtayi, kaa huakäi taahuata enchim jaatianakë béchïbo kaa ínel enchim éäpo. 35Bueïtuk huiteriy am choïlakamta bénasi áme béppa huénnake, jume sïme ímï buíapo anemmechi. 36Katem kótche. Jíba yü tutti Diostahuem nokaka jiápsa, ïri huéenakemta bétana enchim áma yeu yorenakë béchïbo. Júnëlem kaitat jáchin éaka, Yoremta Üusi bíchäpo emo yeu jäbuanake.
37Jesús jum tiöpopo taahuapo am majtiay; tukaapo éntok káhui Oliivo ti téhuaakamtau bíchaa sisimey. 38Kethueytana éntok sïme génte áu náu yayajay, tiöpopo ä nok jíkkaij báreka.

Zvasarudzwa nguva ino

San Lucas 21: mfy

Sarudza vhesi

Pakurirana nevamwe

Sarudza zvinyorwa izvi

None

Unoda kuti zviratidziro zvako zvichengetedzwe pamidziyo yako yose? Nyoresa kana kuti pinda