Juan 18
18
Tɨ́ɨn ráa Jesús
(Mateo 26:47-56; Marcos 14:43-50; Lucas 22:47-53)
1Jee sáá nkuvi nkachiꞌ Jesús rá tu̱ꞌun yaꞌá, jee nkene re̱ꞌ kua̱ꞌa̱nꞌ re̱ꞌ íyo ka̱ꞌ ichi yuꞌú yuviꞌ naní Cedrón jín rá te̱e súkuáꞌa re̱ꞌ ráa, nu̱u̱nꞌ káá tataꞌ sáꞌá jee nki̱vɨ re̱ꞌ yukuán jín rá te̱e súkuáꞌa re̱ꞌ ráa.
2Jee Judas, ya̱ kúvi te̱e ya̱ naku̱ꞌva‑a Jesús xi̱ntíín rá te̱e kánéꞌén, jee suni jíníꞌ‑i nu̱u̱nꞌ ñu̱ꞌún yukuán, chi kéꞌín víꞌí íchí ña̱ꞌa̱nꞌ Jesús nnu̱tútú re̱ꞌ yukuán jín rá te̱e súkuáꞌa re̱ꞌ ráa. 3Saájee nkenta Judas yukuán náka kue̱ꞌe̱ꞌ víꞌí rá soldado, jín rá te̱e kúmí veñu̱ꞌun káꞌnú, ya̱ nta̱jí rá su̱tu̱ꞌ kúñáꞌnú jín rá fariseo ráa kua̱ꞌa̱nꞌ ráa, jee ínaꞌá ráa rá kantil, jín rá ñuꞌunꞌ itɨ sújié, jee níso ráa rá yuchiꞌ espada ráa. 4Soo ya̱ jíníꞌ Jesús nɨꞌɨ rá tu̱nóꞌó va̱ji nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ, jee saáva nkene re̱ꞌ kua̱taꞌanꞌ re̱ꞌ ráa, jee nkachiꞌ re̱ꞌ:
―¿Né ɨɨn nánukú rán? ―nkachiꞌ re̱ꞌ.
5Jee nna̱xiníkó ráa nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ:
―Nánukú ránꞌ Jesús te̱e ñuunꞌ Nazaret ―nkachiꞌ ráa.
Jee nkachiꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ ráa:
―Nuꞌuꞌ Ví‑i #18:5 Ɨɨn súví máá ñáꞌnú ka̱ꞌ Ndiosíꞌ kúvi Nuꞌuꞌ Ví‑i. ―nkachiꞌ re̱ꞌ.
Jee suni íñɨ́ Judas jín rá ñɨvɨ kue̱ꞌe̱ꞌ vá, ya̱ maáa ví ya̱ naku̱ꞌva‑a Jesús nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ vá. 6Jee sáá nkachiꞌ Jesús Nuꞌuꞌ Ví‑i, jee nna̱kaka yátá ráa, jee nna̱niso ráa nu̱u̱nꞌ ñuꞌun. 7Jee saáva tukuni ni̱ka̱tu̱ꞌún Jesús ráa:
―¿Né ɨɨn nánukú rán?
Jee nkachiꞌ ráa:
―Jesús tée ñuunꞌ Nazaret ―nkachiꞌ ráa.
8Jee nna̱xiníkó Jesús:
―Ya nkachiꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ rán ya̱ Nuꞌuꞌ Ví‑i. Jee saáva retú nuꞌuꞌ kúvi ya̱ nánukú rán, jee ku̱ꞌva rán nkɨ́ꞌɨ́nꞌ rá te̱e kútáꞌán jín nuꞌuꞌ yaꞌá.
9Nkachiꞌ re̱ꞌ sukuán sáva sikúnkuvi tu̱ꞌun ya̱ nkaꞌanꞌ re̱ꞌ jín Tátáꞌ re̱ꞌ Ndiosíꞌ, sáá nkachiꞌ re̱ꞌ: “Rá ñɨvɨ ya̱ ntaji nú nu̱u̱nꞌ ni̱ꞌ, jee ntu̱ví nsu̱kuíta ni̱ꞌ ni ɨɨn ráa”, nkachiꞌ re̱ꞌ.
10Saájee Simón Pedro, ínaꞌá re̱ꞌ ɨɨn yuchiꞌ espada, jee ntavaꞌ re̱ꞌ maa jee nkuun re̱ꞌ yuchiꞌ musúꞌ su̱tu̱ꞌ kúñáꞌnú jee ñeꞌneꞌ re̱ꞌ so̱ꞌo ichi kuáꞌá te̱e vá. Jee naní musúꞌ vá Malco.
11Saájee nkachiꞌ Jesús nu̱u̱nꞌ Pedro:
―Nachuꞌun yuchiꞌ espada nú iniꞌ ñɨɨn yuchiꞌ nú. Chi tu̱nóꞌó ntaji Tátáꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ni̱ꞌ, ¿á ntu saá íyó kunoꞌo ni̱ꞌ maa réja? ―nkachiꞌ Jesús.
Íñɨ́ Jesús nu̱u̱nꞌ su̱tu̱ꞌ kúñáꞌnú naní Anás
(Mateo 26:57-58; Marcos 14:53-54; Lucas 22:54)
12Saájee rá soldado jín te̱e tátúníꞌ nu̱u̱nꞌ ráa, jín rá te̱e kúmí veñu̱ꞌun káꞌnú ya̱ nta̱jí rá te̱e kúñáꞌnú nu̱u̱nꞌ Israel, ntɨɨn ráa Jesús, jee nte̱nuꞌniꞌ ráa re̱ꞌ. 13Jee kua̱na̱ka ráa Jesús xíꞌna ka̱ꞌ nu̱u̱nꞌ Anás, chi jie̱ꞌe̱ꞌ ni ka̱ꞌ táchi̱so Caifás kúvi Anás. Jee Caifás kúvi su̱tu̱ꞌ kúñáꞌnú kui̱ya̱ꞌ yukuán. 14Jee Caifás ví te̱e ya̱ nna̱kutíñú nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ Israel ya̱ va̱ꞌa ka̱ꞌ kúvi ya̱ kuviꞌ ɨɨn te̱e ni jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ váꞌa rá ñɨvɨ.
Káchíꞌ Pedro ya̱ ntu̱ví jíníꞌ re̱ꞌ Jesús
(Mateo 26:69-70; Marcos 14:66-68; Lucas 22:55-57)
15Jee Simón Pedro jín inka te̱e súkuáꞌa Jesús maa níkɨ́nꞌ ráa ya̱ta̱ꞌ nu̱u̱nꞌ kua̱ꞌa̱nꞌ rá ñɨvɨ vá jín Jesús. Jee te̱e vá ya̱ súkuáꞌa Jesús vá jíníꞌ ta̱ꞌán‑a jín su̱tu̱ꞌ kúñáꞌnú, jee saáva nki̱vɨ‑ɨ jín Jesús iniꞌ veꞌi nu̱u̱nꞌ kúvi chíkéꞌi ma̱ꞌñú veꞌi su̱tu̱ꞌ vá. 16Soo Pedro chi nkino̱o re̱ꞌ íñɨ́ re̱ꞌ yuvéꞌí chíkéꞌi. Jee nkene inka te̱e vá súkuáꞌa Jesús vá, ya̱ jíníꞌ ta̱ꞌán jín su̱tu̱ꞌ kúñáꞌnú vá, jee nkaꞌanꞌ‑a jín ñaꞌan ya̱ kúmí yuvéꞌí yukuán, jee nsi̱kívɨ‑ɨ Pedro iniꞌ veꞌi nu̱u̱nꞌ kúvi chíkéꞌi ma̱ꞌñú veꞌi vá. 17Saájee ñaꞌan ya̱ kúvi musúꞌ ya̱ kúmí yuvéꞌí vá nkachiꞌ ña nu̱u̱nꞌ Pedro:
―¿Á nsú suni noꞌó kúvi ɨɨn rá te̱e ya̱ nku̱táꞌán nnikɨnꞌ nsu̱kuáꞌa jín te̱e yaꞌá? ―nkachiꞌ ña.
Nkachiꞌ Pedro:
―Nsu̱ví‑nꞌ kúvi‑i.
18Jee rá musúꞌ jín rá te̱e ya̱ kúmí veñu̱ꞌun káꞌnú nsta̱ꞌánꞌ ráa ñuꞌunꞌ chi vi̱jin, jee núvixinꞌ ráa. Jee suni nu̱u̱nꞌ íñɨ́ ráa yukuán íñɨ́ Pedro núvixinꞌ re̱ꞌ ranika̱ꞌ.
Su̱tu̱ꞌ Anás xínáꞌmáꞌ re̱ꞌ Jesús
(Mateo 26:59-66; Marcos 14:55-64; Lucas 22:66-71)
19Saájee su̱tu̱ꞌ kúñáꞌnú vá ni̱ka̱tu̱ꞌún‑u Jesús jie̱ꞌe̱ꞌ rá te̱e súkuáꞌa re̱ꞌ ráa, jín jie̱ꞌe̱ꞌ rá tu̱ꞌun xínéꞌénꞌ re̱ꞌ. 20Jee nna̱xiníkó Jesús nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ:
―Nuꞌuꞌ, jee nu̱u̱nꞌ nijinꞌ nu̱u̱nꞌ íyó chitú ñɨvɨ nkaꞌanꞌ ni̱ꞌ. Jee sukuáni nxi̱néꞌénꞌ ni̱ꞌ maa iniꞌ rá veꞌi sinagoga nu̱u̱nꞌ kútútú rá ñɨvɨ Israel súkuáꞌa ráa Tu̱ꞌun Ndiosíꞌ, jín chíkéꞌi iniꞌ veñu̱ꞌun káꞌnú, nu̱u̱nꞌ nútútú ntáká rá ñɨvɨ Israel. Jee ni ɨɨn tu̱ꞌun ntu̱náꞌ nkáꞌánꞌ yuꞌuꞌ kuitɨꞌ ni̱ꞌ. 21Jee, ¿na̱ kuvi chi jíkátu̱ꞌún nú nuꞌuꞌ rúja? Ka̱ka̱tu̱ꞌún rá ñɨvɨ ya̱ nteso̱ꞌo rá tu̱ꞌun ya̱ nkachiꞌ ni̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa. Kune̱ꞌyá, chi suviráa vá jíníꞌ na̱a̱ꞌ nijia na̱ tu̱ꞌun kúvi ya̱ nkachiꞌ ni̱ꞌ.
22Jee sáá nkachiꞌ Jesús rá tu̱ꞌun yaꞌá, ɨɨn rá te̱e ya̱ íñɨ́ yukuán, ya̱ kúmí veñu̱ꞌun káꞌnú, jee nkatuꞌ te̱e vá nu̱u̱nꞌ Jesús jee nkachiꞌ‑i nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ:
―¿Á sukuán náxiníkó nú nu̱u̱nꞌ su̱tu̱ꞌ kúñáꞌnú rúja?
23Jee nna̱xiníkó Jesús nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ:
―Retú nkaꞌanꞌ niva̱ꞌa ni̱ꞌ, jee ku̱ꞌva ya̱ naáꞌ jie̱ꞌe̱ꞌ ná kúvi ya̱ niva̱ꞌa ya̱ nkachiꞌ ni̱ꞌ. Soo retú va̱tu̱ni nkaꞌanꞌ ni̱ꞌ, ¿na̱ kuvi chi nkatuꞌ nú nu̱u̱nꞌ ni̱ꞌ?
24Saájee Anás nsa̱ꞌá re̱ꞌ ya̱ ni núꞌníꞌ Jesús jee nchu̱ichí re̱ꞌ maa kua̱ꞌa̱nꞌ‑a nu̱u̱nꞌ Caifás ya̱ kúvi su̱tu̱ꞌ kúñáꞌnú.
Tukuni káchíꞌ Pedro ya̱ ntu̱ví jíníꞌ‑i Jesús
(Mateo 26:71-75; Marcos 14:69-72; Lucas 22:58-62)
25Jee íñɨ́ i̱i̱ꞌ Simón Pedro núvixinꞌ re̱ꞌ yunúꞌúnꞌ, jee nkachiꞌ rá ñɨvɨ íñɨ́ yukuán nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ:
―¿Á nsú suni noꞌó kúvi ɨɨn te̱e ya̱ nku̱táꞌán nnikɨnꞌ nsu̱kuáꞌa re̱ꞌ nó?
Jee ñasɨꞌ Pedro nu̱u̱nꞌ tu̱ꞌun vá chi nkachiꞌ re̱ꞌ:
―Nsu̱ví‑nꞌ kúvi‑i ―nkachiꞌ re̱ꞌ.
26Jee ɨɨn rá musúꞌ su̱tu̱ꞌ kúñáꞌnú, ya̱ nkuvi táꞌán veꞌi te̱e ya̱ nkuachi Pedro so̱ꞌo‑o jee ni̱ka̱tu̱ꞌún‑u Pedro:
―¿Á nsú noꞌó vá niniꞌ ni̱ꞌ jín re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ káá tataꞌ sáꞌá vá?
27Jee tukuni nkachiꞌ Pedro ya̱ ntu̱ví jíníꞌ‑i, jee kuísá ntañúꞌún kuitɨꞌ nkana stóꞌo.
Íñɨ́ Jesús ichinúúnꞌ Pilato
(Mateo 17:1-2, 11-14; Marcos 15:1-5; Lucas 23:1-5)
28Saájee nkene ráa jín Jesús veꞌi Caifás jee kua̱na̱ka ráa maa nu̱u̱nꞌ vetíñú Roma naní pretorio. Jee va̱kunijinꞌ, jee ntu nkívɨ rá te̱e Israel iniꞌ vetíñú vá sáva ntu kutéꞌén ánímaꞌ ráa, sáva kuvi kajiꞌ ráa kuxíní ráa viko Pascua. #18:28 Tu̱ꞌun ley Moisés ya̱ nta̱túníꞌ Ndiosíꞌ káchíꞌ‑i ya̱ nkúvi kajiꞌ rá ñɨvɨ Israel xíní viko Pascua retáꞌ íyó téꞌén ráa nu̱u̱nꞌ Ndiosíꞌ.
29Saáva nkene Pilato #18:29 Nkuvi Pilato te̱e Roma ya̱ tátúníꞌ nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ Judea ya̱ káchíꞌ‑ó gobernador Romano. nu̱u̱nꞌ ráa jee nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa:
―¿Na̱ jie̱ꞌe̱ꞌ chíkuáchi rán te̱e yaꞌá?
30Jee nna̱xiníkó ráa jee nkachiꞌ ráa nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ:
―Retánꞌ nsú te̱e sáꞌá niva̱ꞌa ví‑i jee nsáꞌ kiji ránꞌ natají ránꞌ maa nu̱u̱nꞌ nú nékúvi.
31Saájee nkachiꞌ Pilato nu̱u̱nꞌ ráa:
―Kuáꞌán rán jín‑i jee saꞌá na̱a̱ꞌ rán kua̱chi si̱kɨ̱ꞌ‑ɨ kua̱ꞌ káchíꞌ ley rán.
Jee nna̱xiníkó rá te̱e kúñáꞌnú nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ Israel nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ:
―Soo ntu jiáꞌa te̱e tátúnúꞌ Roma nu̱u̱nꞌ ránuꞌuꞌ kaꞌniꞌ ránꞌ ni ɨɨn ñɨvɨ.
32Jee sukuán nsi̱kúnkuvi nu̱u̱nꞌ rá tu̱ꞌun nkachiꞌ Jesús jie̱ꞌe̱ꞌ ya̱ na̱sa íyó kuviꞌ re̱ꞌ. 33Jee tukuni nni̱kó Pilato nni̱vɨ re̱ꞌ iniꞌ vetíñú pretorio vá, jee nkana re̱ꞌ Jesús jee ni̱ka̱tu̱ꞌún re̱ꞌ maa:
―¿Á noꞌó kúvi te̱e kúñáꞌnú ya̱ tátúníꞌ nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ ñuunꞌ Israel?
34Jee nna̱xiníkó Jesús nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ:
―¿Á jíkátu̱ꞌún maánú tu̱ꞌun va̱ji xi̱ni̱ꞌ maánú áxí inka ñɨvɨ nkachiꞌ maa nu̱u̱nꞌ nú jie̱ꞌe̱ꞌ nuꞌuꞌ?
35Jee nna̱xiníkó Pilato:
―¿Á nuꞌuꞌ jee kúvi ni̱ꞌ te̱e ñuunꞌ Israel rúja? Chi ñɨvɨ ñuunꞌ maánú jín rá su̱tu̱ꞌ kúñáꞌnú vá nna̱tají noꞌó nu̱u̱nꞌ nuꞌuꞌ. ¿Ná nsa̱ꞌá nú?
36Saájee Jesús nna̱xiníkó‑o:
―Tiñu níso ni̱ꞌ ya̱ tátúníꞌ ni̱ꞌ jee ntu kéne‑e nu̱u̱nꞌ ñɨ̱vɨ́ yaꞌá. Chi retánꞌ nu̱u̱nꞌ ñɨ̱vɨ́ yaꞌá kéne tiñu níso ni̱ꞌ tátúníꞌ ni̱ꞌ, saájee rá ñɨvɨ yɨ́ꞌɨ́ xi̱ntíín ni̱ꞌ kantáꞌán ráa jee nama ráa nuꞌuꞌ sáva nkúꞌva ráa nuꞌuꞌ xi̱ntíín rá te̱e kúñáꞌnú nu̱u̱nꞌ Israel. Soo tiñu níso ni̱ꞌ tátúníꞌ ni̱ꞌ nsáꞌ kéne nu̱u̱nꞌ ñɨ̱vɨ́ yaꞌá ―nkachiꞌ Jesús.
37Saájee nkachiꞌ Pilato nu̱u̱nꞌ Jesús:
―¿Á noꞌó kúvi te̱e nísotíñú tátúníꞌ nú résa?
Jee nna̱xiníkó Jesús:
―Suvini̱ꞌ kúvi te̱e nísotíñú tátúníꞌ ni̱ꞌ kuéntáꞌ ya̱ nkachiꞌ kí nú. Chi jie̱ꞌe̱ꞌ yaꞌá kúvi ya̱ va̱ji ni̱ꞌ nkaku ni̱ꞌ iniꞌ ñɨ̱vɨ́ yaꞌá, sáva kachiꞌ ni̱ꞌ ya̱ naáꞌ. Ntáká ñɨvɨ ya̱ íñɨ́‑ɨ jín ya̱ naáꞌ, jee ñúꞌún iniꞌ ráa tɨ́ɨn ráa tu̱ꞌun káchíꞌ ni̱ꞌ ―nkachiꞌ Jesús.
38Jee nkachiꞌ Pilato nu̱u̱nꞌ re̱ꞌ:
―¿Ná kúvi ya̱ naáꞌ rúja?
Síjíta Pilato Jesús sáva kuviꞌ‑i
(Mateo 27:15-31; Marcos 15:6-20; Lucas 23:13-25)
Jee sáá nkuvi nkachiꞌ Pilato tu̱ꞌun yaꞌá, jee nkene tuku re̱ꞌ ichinúúnꞌ rá te̱e kúñáꞌnú nu̱u̱nꞌ ñuunꞌ Israel, jee nkachiꞌ re̱ꞌ nu̱u̱nꞌ ráa:
―Nuꞌuꞌ, ntu̱náꞌ kua̱chi nnániꞌinꞌ ni̱ꞌ si̱kɨ̱ꞌ te̱e yaꞌá. 39Soo ránoꞌó chi íyó ñujiínꞌ sáá sáꞌá rán ya̱ nakani núne ni̱ꞌ ɨɨn te̱e ya̱ yɨ́ꞌɨ́ veka̱a viko Pascua. ¿Á kuíni rán ya̱ nakani núne ni̱ꞌ te̱e nísotíñú ya̱ tátúníꞌ nu̱u̱nꞌ rá ñɨvɨ Israel? ―nkachiꞌ re̱ꞌ.
40Saájee nka̱najíín tuku ntáká ráa, jee nkachiꞌ ráa:
―¡Nsú te̱e i̱ña̱ꞌ! ¡Chisaꞌ siaáꞌ nú Barrabás!
Soo Barrabás kúvi re̱ꞌ ɨɨn te̱e kuíꞌná sákini.
தற்சமயம் தேர்ந்தெடுக்கப்பட்டது:
Juan 18: meh
சிறப்புக்கூறு
பகிர்
நகல்
உங்கள் எல்லா சாதனங்களிலும் உங்கள் சிறப்பம்சங்கள் சேமிக்கப்பட வேண்டுமா? பதிவு செய்யவும் அல்லது உள்நுழையவும்
© 2022, Wycliffe Bible Translators, Inc. All rights reserved.