Daa Lápi bɔɔlɛ
Lápi bɔɔlɛ
Bibeli lá sɛ̃ia tɔ́n Daalɛa. À musu ń dũniao kɛa yã'òwɛ̃ɛ, a tò wá dɔ̃ lá Lua gbɛ̃nazĩnaɔ kɛ̀, lá duuna ń taasio gɛ̃̀ dũniau, lá Lua ì yãsɛ ń gbɛ̃nazĩnaɔ. Bee gbɛa lápi bui pɔ wì mɛ Isailiɔ bɔkĩi ɔlɔ̀wɛ̃ɛ.
Lɛɛ 1–11 Kpelewa wá dũnia pɔ wá ku a guuɛ bee yãɔ gbá dɔ̃i? Kpelewa gbɛ̃nazĩna dɛi? A dɛ bɔ́ ũ dũniaui? Bɔyãi gbɛ̃nazĩnaɔ ìɔ ĩi ń kɔ̃oi? Vãipi ɛsɛ kua? Yãgbɛaapiɔá wá gbãdeɔ yãɛ, ɔ̃ lɛɛ sɛ̃iapiɔ lɛ́ a bɔɔlɛkɛwɛ̃ɛ:
Gɔ̃ɛ ń nɔɛo kɛa (1–2).
An kɛ̃akɔ̃wa ń Luao (3).
Abɛli ń Kãinio (4).
Nɔee ń idaa dũnialao (6–9).
Babɛli kpɛdidiakɔ̃a (11).
Lɛɛ 12–50 lɛ́ owɛ̃ɛ lá Lua gbɛ̃nazĩnaɔ suabaa yã zɛkàlɛ ń lá à Isaili dezikaauɔ sìsi à ń sɛ́ a zɔblenaɔ ũo.
Ablahaũ tɔbɔ̀ a luanaaikɛa ń a misiilɛa Luaɛo yãiɛ, ɔ̃ aà yãkɛapi lɛ́ gbɛ̃́ɔ da zɛ́wa e ń a gbão (12.1–25.18).
Ablahaũ nɛ Izaaki ń aà tɔũna Yakɔbu pɔ wì mɛ lɔ Isailio ń aà nɛgɔ̃ɛ gbɛ̃ɔn kuɛpla pɔ dɛ Isaili bui kuɛplaɔ dezikaauɔ ũo yã (25.19–35.29).
Yosɛfuá Yakɔbu nɛɔ doɛ. Yakɔbu ń a nɛɔ ń a tɔũnaɔ taa Egipi busuu yãmusu, Yosɛfu mɛ́ ń mide ũ (37.1–50.26).
Daalɛa lá yã pɔ gbɛ̃kaaueɔ kɛ̀ɔ bɔɔlɛkɛ̀wɛ̃ɛ, azaiasa yã pɔ Lua kɛ̀ɔ. Gĩa sɛ̃ia lápi Lua dũniakɛa bɔɔlɛkɛ̀wɛ̃ɛ. Bee lɛ́ Lua zɔ̃ɔkɛ ɔlɔwɛ̃ɛ. Aapi mɛ́ zĩpi kɛ̀. Lápi laakĩi Lua lɛgbɛ̃̀, à mɛ̀ á gi àɔ laaidɔ a gbɛ̃́ɔwaɛ. Za lápi daalɛa e a midɛawa Lua mɛ́ mide ũ. Ì to wà a dɔ̃, ì yãkpalɛkɛńnɔ à ń swãgaga, ì a gbɛ̃́ɔ da zɛ́wa à dɔńlɛ, ì to an yã àɔ wɛbɔa lá á yeiwa.
Wá kɛ kpelewa ni? Lua ye wà a naaikɛ, wí yã pɔ à a lɛgbɛ̃̀ɔ sí, wíɔ zĩkɛ a yãdilɛaɔ ń a ikoyãɔwa. Lápi Isailiɔ fɛlɛkaayã ziɔ dàu a sìuwɛ̃ɛ, kɛ́ wà e wà dɔ̃ lá an dezikaauɔ Lua naaikɛ̀, wí Lua naaikɛ màa gbã sɔ̃ lá aa kɛ̀wa.
موجودہ انتخاب:
Daa Lápi bɔɔlɛ: Boo2024
سرخی
شئیر
کاپی

کیا آپ جاہتے ہیں کہ آپ کی سرکیاں آپ کی devices پر محفوظ ہوں؟ Sign up or sign in
Boko Bible © SIM International, 2024.
Daa Lápi bɔɔlɛ
Lápi bɔɔlɛ
Bibeli lá sɛ̃ia tɔ́n Daalɛa. À musu ń dũniao kɛa yã'òwɛ̃ɛ, a tò wá dɔ̃ lá Lua gbɛ̃nazĩnaɔ kɛ̀, lá duuna ń taasio gɛ̃̀ dũniau, lá Lua ì yãsɛ ń gbɛ̃nazĩnaɔ. Bee gbɛa lápi bui pɔ wì mɛ Isailiɔ bɔkĩi ɔlɔ̀wɛ̃ɛ.
Lɛɛ 1–11 Kpelewa wá dũnia pɔ wá ku a guuɛ bee yãɔ gbá dɔ̃i? Kpelewa gbɛ̃nazĩna dɛi? A dɛ bɔ́ ũ dũniaui? Bɔyãi gbɛ̃nazĩnaɔ ìɔ ĩi ń kɔ̃oi? Vãipi ɛsɛ kua? Yãgbɛaapiɔá wá gbãdeɔ yãɛ, ɔ̃ lɛɛ sɛ̃iapiɔ lɛ́ a bɔɔlɛkɛwɛ̃ɛ:
Gɔ̃ɛ ń nɔɛo kɛa (1–2).
An kɛ̃akɔ̃wa ń Luao (3).
Abɛli ń Kãinio (4).
Nɔee ń idaa dũnialao (6–9).
Babɛli kpɛdidiakɔ̃a (11).
Lɛɛ 12–50 lɛ́ owɛ̃ɛ lá Lua gbɛ̃nazĩnaɔ suabaa yã zɛkàlɛ ń lá à Isaili dezikaauɔ sìsi à ń sɛ́ a zɔblenaɔ ũo.
Ablahaũ tɔbɔ̀ a luanaaikɛa ń a misiilɛa Luaɛo yãiɛ, ɔ̃ aà yãkɛapi lɛ́ gbɛ̃́ɔ da zɛ́wa e ń a gbão (12.1–25.18).
Ablahaũ nɛ Izaaki ń aà tɔũna Yakɔbu pɔ wì mɛ lɔ Isailio ń aà nɛgɔ̃ɛ gbɛ̃ɔn kuɛpla pɔ dɛ Isaili bui kuɛplaɔ dezikaauɔ ũo yã (25.19–35.29).
Yosɛfuá Yakɔbu nɛɔ doɛ. Yakɔbu ń a nɛɔ ń a tɔũnaɔ taa Egipi busuu yãmusu, Yosɛfu mɛ́ ń mide ũ (37.1–50.26).
Daalɛa lá yã pɔ gbɛ̃kaaueɔ kɛ̀ɔ bɔɔlɛkɛ̀wɛ̃ɛ, azaiasa yã pɔ Lua kɛ̀ɔ. Gĩa sɛ̃ia lápi Lua dũniakɛa bɔɔlɛkɛ̀wɛ̃ɛ. Bee lɛ́ Lua zɔ̃ɔkɛ ɔlɔwɛ̃ɛ. Aapi mɛ́ zĩpi kɛ̀. Lápi laakĩi Lua lɛgbɛ̃̀, à mɛ̀ á gi àɔ laaidɔ a gbɛ̃́ɔwaɛ. Za lápi daalɛa e a midɛawa Lua mɛ́ mide ũ. Ì to wà a dɔ̃, ì yãkpalɛkɛńnɔ à ń swãgaga, ì a gbɛ̃́ɔ da zɛ́wa à dɔńlɛ, ì to an yã àɔ wɛbɔa lá á yeiwa.
Wá kɛ kpelewa ni? Lua ye wà a naaikɛ, wí yã pɔ à a lɛgbɛ̃̀ɔ sí, wíɔ zĩkɛ a yãdilɛaɔ ń a ikoyãɔwa. Lápi Isailiɔ fɛlɛkaayã ziɔ dàu a sìuwɛ̃ɛ, kɛ́ wà e wà dɔ̃ lá an dezikaauɔ Lua naaikɛ̀, wí Lua naaikɛ màa gbã sɔ̃ lá aa kɛ̀wa.
موجودہ انتخاب:
:
سرخی
شئیر
کاپی

کیا آپ جاہتے ہیں کہ آپ کی سرکیاں آپ کی devices پر محفوظ ہوں؟ Sign up or sign in
Boko Bible © SIM International, 2024.