San Juan 8
8
1Huanäi Jesús júya káhui Oliivou bíchaa siika. 2Kethueytana éntok tiöpou yepsak. Huanäi büru génte áu yájjak. Áapo huämi káteka am majtiay. 3Huanäi jume leyta am mamajtíame éntok jume pariseerom jámuttam täbui yoremta éhuil áu kunatualata téaka áu ä nüpak. Huanärim násuk ä kéchaka, 4Jesústau ínel jiaahua:
—Maestro, ï jámut ä kuna kaa ä bíchäpo täbui yoremtamak böka téihuak. 5Jü Moiséjta ley éntok ínel jiaahua: Jume jáamuchim junëli emo nüyeme am mamaasuka am súa nésahue. Émposu, ¿jáchise jiaahua?
6Bueïtukim ínëli jíaka, ä jioptuaka ä nätua báarey. Të Jesús, buíau kóm chätuka, súttuy buíapo jïojte táytek. 7Tem naa múksi kaa nok yáateka, élaka ä temajey. Huanäi kíkteka ínel ámeu jiaahua:
—Huä enchim násuk kaa juënak yáalame, huäri tétata bát nüka áu jímma.
8Júchi éntok kóm chätuka jum buíapo jïojte táytek. 9Të bempo, íkäi jíkkajaka, bem jiápsipo nätuahuakame bénasim emo ínnëay, bem Dios bejri bétana. Huanärim hueepulaka yeu kat táytek, ou yoiyöturimpo naateka chë kaa yoiyöhuemmeu tájti. Huanäi Jesús áapola áma taahuak, jü jámut éntok áa náapo. 10Huanäi Jesús kíkteka, kaabeta áma bitchak, huaka jámutta jíbba. Huanäi ínel áu jiaahua:
—Empo jámmut, ¿jáksum aane jume enchi nätuame? ¿Jachu kaabe nokta béttesi emót chúppak?
11Huanäi ínel ä yómmiak:
—Ëe, kaabe, Señor —ti áu jiaahua.
Huanäi Jesús ínel áu jiaahua:
—Ínapo júnene kaa bétte nokta emót chúppa. Simëe, të katë júchi Dios bejrita johua.
Jesús jü ániata machiriame
12Jesús éntok júchi gentetau nookak, ínel ámeu jíaka:
—Ínapone jü ániata machiriame; hua ino sáu huéeme kaibu kaa machiku hueramnake, ál‑la huaka machiriata áy jíapsihuamta jípunake.
13Huanäi jume pariseerom ínel áu jiaahua:
—Empo emo bétana jíba nooka. Huä em emo bétana nokäu kaa lútüria.
14Jesús éntok ínel am yómmiak:
—Eläposu ínapo ino bétana nooka, të ín nokäu lútüria; bueïtukne jüneiya jákübo ín äbo yebij‑latukähui, éntok jákun bíchaa ín huéenakëhui. Të eme katem jüneiya jákübo ín äbo yebij‑latukähui, éntok jákun bíchaa ín huéenakëhui. 15Eme kía yoremem ä türë páman nokta jábemmet chúchupa. Ínapo éntok kaabetat nokta chúchupa. 16Të ínapo jábetat nokta chúpätek, jü ín nokäu lútüria; bueïtukne kaa ínapola jíba jábetat nokta chúppa. Ál‑la hua nee äbo bíttuakame, jü Dios Átchay, jábetat ínomak nokta chúppa. 17Enchim leypo ínel jïojteri: Guoy oóhuim nánälaisi nokäu jíba lútüria. 18Ínapone jü ino bétana nokame; hua ín Átchay nee äbo bíttuakame két ino bétana nooka.
19Bempo éntok ínel áu jiaahua:
—¿Jáksu aane, jü em Átchay?
Jesús éntok ínel am yómmiak:
—Eme katem nee täya, éntok ín Áchayta junne. Nechem täyätek, ín Áchaytem két täya éiyey.
20Jesús íkäi nokta nookak, tiöpopo am majtiaka jum tómita náu totoijhuäpo. Të kaabe ä buíssek, bueïtuk ä taahuari kee jee yuumay.
“Áman ín huëu bíchaa, eme karem áman yájja”
21Jesús júchi ínel ámeu jiaahua:
—Ínapone siime, éntokem nee jariunake; tem huam enchim kaa tühua yáarimpem kókkonake. Áman ín huëu bíchaa, eme karem áman yájja.
22Huanäi jume judío yäuchim ínel jiaahuay:
—¿Jamak áapo áu më báare? Huäri béchïbo ínel jiaahua: “Áman ín huëu bíchaa, eme karem áman yájja.”
23Huanäi Jesús ínel ámeu jiaahua:
—Eme ím buíapo joome; ínapo éntok jikat téhuekapo joome. Eme ím ániapo joome; ínapo éntok kaa ímï ániapo joome. 24Kíalïkune ínel enchimmeu jiaahuak: Enchim kaa tühua yáarimpem kókkonake. Bueïtukem kaa nee súalëtek ín ájäriatukäu, enchim kaa tühua yáarimpem kókkonake.
25Huanärim ínel áu jiaahua:
—Émposu, ¿jábesäe?
Huanäi Jesús ínel am yómmiak:
—Béjane kësampo enchim téjhuaasuk. 26Juebenakne jita enchimmeu nok machik jípure, éntokne enchimmet nokta chúpanake. Të hua nee äbo bíttuakame tua lútüriata jípure. Ínapo éntok huaka ín áa bétana jíkkaij‑läu ím ániapo anemmeu nooka.
27Tem kaa jünéaka taahuak, Dios Áchayta bétana ámeu ä nokaïhui. 28Jesús éntok ínel ámeu jiaahua:
—Júnak jübua huaka Yoremta Üusi jikau tóboktiahuakem jüneenake ín ájäriatukähui, éntok kaa kía ín éäpo ín jita joähui; ál‑lane hua Dios Áchayta nee majtiakäu jíba nooka. 29Bueïtuk hua nee äbo bíttuakame ínomak aane; kaa nee ínapola tóij‑la, jü Dios Átchay, bueïtukne áapörik türëu jíba johua.
30Íäri bétana ä nokayo, juebénakam ä súaleka taahuak.
Jü lútüria jísumariata ára itom búttiria
31Huanäi Jesús jume judíom ä súalekammeu ínel jiaahua:
—Emëe huam ín noki huë páman jíba anëtek, tua lútüriapem ín discíipulomtunake; 32Éntokem lútüriata täyanake. Huä lútüria éntok súmaripo enchim búttianake.
33Bempo éntok ínel ä yómmiak:
—Ítapo Abrahamtatte yeu sákala, éntok jauhuey júne kaabeta bétukte ito jípula. ¿Jáchisu júntuk empo ínel jiaahua: “Búttiatunakëem”?
34Jesús éntok ínel am yómmiak:
—Tua lútüriapone ínel enchimmeu jiaahua, sïme huame kaa tühuata joame, kaa tühuata bétukim jiápsa. 35Huä tekoka sáyhuame kaibu jíba béchïbo jóapo tahuanake; të hua usiari ál‑la jíba béchïbo áma tahuanake. 36Júnëli juka Diosta Üusi jísumapo enchim búttiako, lútüriapem jísumapo búttiataka tahuanake. 37Jüneane Abrahamtat enchim yeu sákalatukähui; tërem nee mëbáreka éiya, bueïtuk ín noki kaa enchim jiápsipo huétche. 38Ínapo huaka Dios Áchaytamak aneka ín bíchakäu enchimmeu nooka; eme éntok huaka enchim áchay bétana huémta enchim jíkkajäu johua. Eme diablota áchayek.
39Huanärim ínel ä yómmiak:
—Abrahamtate áchayek.
Të Jesús ínel ámeu jiaahua:
—Eme Abrahamta üusimtuk, Abrahamta boojoriähuem jo éiyey. 40Tem én nee mëbáreka éiya, lútüriata enchimmeu ín nokakä béchïbo, hua Diosta bétana ín jíkkajakähui. ¡Abraham íkäi kaa yáuhuak! 41Eme huaka enchim áchay joäu johua.
Huanärim ínel áu jiaahua:
—Ítapo kaa kía ják éhuil usiari; huépülak jíbate áchayek, juka Diosta.
42Huanäi Jesús ínel ámeu jiaahua:
—Eme juka Diosta Áchayeko, lútula huëpem nee nák éiyey, bueïtuk ínapo Diostat yeu simlataka äbo yebij‑la. Kanne ín éäpo äbo yebij‑la; áapo nee äbo bíttuala. 43¿Jatchiakem kaa ín nokibet jüneiya? Bueïtuk kaa ín noki enchim jíkkaij bárë béchïbo. 44Eme diablota átteam, jü enchim átchay; éntok áapörik éähuem johua. Bueïtuk áapo yore súhua, kësam huëpo naateka, éntok jauhuey júne kaa lútüriata yáala, bueïtuk kaita lútüria át ayka. Bueïtuk ára nókïchiriata nokätek, ä áttea bétana nooka; bueïtuk áapo ára nókïchi, éntok ára nókïchi áchayhuaria. 45Nee éntok lútüriata nokay junne, katem nee súale. 46¿Jábesu enchim násuk ára nee nätua, kaa türik nee yáalä tíaka? Bueïtuk lútüriata nee nokay, ¿jatchiaka eme kaa nee súale? 47Huä Diosta áttea Diosta noki jíkkaja; íäri béchïbem kaa ä jíkkaja, bueïtukem kaa Dios áttearim.
Cristo Abrahamtapat bát huéiye
48Huanäi jume judío yäuchim ínel ä yómmiak:
—¿Jachute kaa tüisi jiaahua ítapo, enchi samaritano tíaka, éntok lemooniota enchi jípurëhui?
49Jesús éntok ínel am yómmiak:
—Ínapo kaa lemooniota jípure. Ál‑lane ín Átchay jikau chátcha; eme éntok kía kaitapo nee bitcha. 50Juka sïmek béppa musäla machik, kanne ino béchïbo ä jaria. Të aane, hua ino béchïbo ä jariame. Áapo hua nokta yoret chúpame. 51Tua lútüriapone ínel enchimmeu jiaahua: Huä ín noki huë páman áu jípureme, kaibu muknake.
52Huanäi jume judío yäuchim ínel áu jiaahua:
—Én ál‑late tua jüneiya lemooniota em jípurëhui. Abraham muukuk, éntok jume profeetam júne kókkok. Empo éntok ínel jiaahua: “Jü em noki huë páman áu jípureme, kaibë ä múknake tíiya.” 53¿Jachë empo chë yöhue itom áchay Abrahamta béppa, jü mukukame? Éntok profeetam júne kókkok. ¿Jábeta bénasisë emo éria?
54Huanäi Jesús ínel am yómmiak:
—Inapoïsune ino úttilëtek, ín ino úttilëu kaita béj‑re. Huä ín Átchay, Áapo nee úttile, hua enchim emo Diosek tíähui. 55Të eme kaa ä täya. Ínapo ál‑la ä täya. Kanne ino ä täya tíätek, kíane ára nókïchitu éiyey, enchim bénasi. Tëne ä täya, éntokne ä nokihua yöre. 56Abraham enchim átchay áu al‑leetuak, huaka ín taahuari áu bínnake tíaka. Huanäi éntok ä bíchaka, al‑leaka taahuak.
57Huanäi jume judío yäuchim ínel áu jiaahua:
—Empo kee cincuenta huásuktiriam huéria, ¿éntoke Abrahamta emo bit‑la tíiya?
58Jesús éntok ínel ámeu jiaahua:
—Tua lútüriapone ínel enchimmeu jiaahua: Kee jee Abrahamta yeu tómtey, ínapone huéiye.
59Huanärim téttam nüka ä mamaasu báarey. Të Jesús am éusuriaka, tiöpopo yeu siika, áme násuk ámani.
Zvasarudzwa nguva ino
San Juan 8: mfy
Sarudza vhesi
Pakurirana nevamwe
Sarudza zvinyorwa izvi
Unoda kuti zviratidziro zvako zvichengetedzwe pamidziyo yako yose? Nyoresa kana kuti pinda
© 2014, Wycliffe Bible Translators, Inc. All rights reserved
San Juan 8
8
1Huanäi Jesús júya káhui Oliivou bíchaa siika. 2Kethueytana éntok tiöpou yepsak. Huanäi büru génte áu yájjak. Áapo huämi káteka am majtiay. 3Huanäi jume leyta am mamajtíame éntok jume pariseerom jámuttam täbui yoremta éhuil áu kunatualata téaka áu ä nüpak. Huanärim násuk ä kéchaka, 4Jesústau ínel jiaahua:
—Maestro, ï jámut ä kuna kaa ä bíchäpo täbui yoremtamak böka téihuak. 5Jü Moiséjta ley éntok ínel jiaahua: Jume jáamuchim junëli emo nüyeme am mamaasuka am súa nésahue. Émposu, ¿jáchise jiaahua?
6Bueïtukim ínëli jíaka, ä jioptuaka ä nätua báarey. Të Jesús, buíau kóm chätuka, súttuy buíapo jïojte táytek. 7Tem naa múksi kaa nok yáateka, élaka ä temajey. Huanäi kíkteka ínel ámeu jiaahua:
—Huä enchim násuk kaa juënak yáalame, huäri tétata bát nüka áu jímma.
8Júchi éntok kóm chätuka jum buíapo jïojte táytek. 9Të bempo, íkäi jíkkajaka, bem jiápsipo nätuahuakame bénasim emo ínnëay, bem Dios bejri bétana. Huanärim hueepulaka yeu kat táytek, ou yoiyöturimpo naateka chë kaa yoiyöhuemmeu tájti. Huanäi Jesús áapola áma taahuak, jü jámut éntok áa náapo. 10Huanäi Jesús kíkteka, kaabeta áma bitchak, huaka jámutta jíbba. Huanäi ínel áu jiaahua:
—Empo jámmut, ¿jáksum aane jume enchi nätuame? ¿Jachu kaabe nokta béttesi emót chúppak?
11Huanäi ínel ä yómmiak:
—Ëe, kaabe, Señor —ti áu jiaahua.
Huanäi Jesús ínel áu jiaahua:
—Ínapo júnene kaa bétte nokta emót chúppa. Simëe, të katë júchi Dios bejrita johua.
Jesús jü ániata machiriame
12Jesús éntok júchi gentetau nookak, ínel ámeu jíaka:
—Ínapone jü ániata machiriame; hua ino sáu huéeme kaibu kaa machiku hueramnake, ál‑la huaka machiriata áy jíapsihuamta jípunake.
13Huanäi jume pariseerom ínel áu jiaahua:
—Empo emo bétana jíba nooka. Huä em emo bétana nokäu kaa lútüria.
14Jesús éntok ínel am yómmiak:
—Eläposu ínapo ino bétana nooka, të ín nokäu lútüria; bueïtukne jüneiya jákübo ín äbo yebij‑latukähui, éntok jákun bíchaa ín huéenakëhui. Të eme katem jüneiya jákübo ín äbo yebij‑latukähui, éntok jákun bíchaa ín huéenakëhui. 15Eme kía yoremem ä türë páman nokta jábemmet chúchupa. Ínapo éntok kaabetat nokta chúchupa. 16Të ínapo jábetat nokta chúpätek, jü ín nokäu lútüria; bueïtukne kaa ínapola jíba jábetat nokta chúppa. Ál‑la hua nee äbo bíttuakame, jü Dios Átchay, jábetat ínomak nokta chúppa. 17Enchim leypo ínel jïojteri: Guoy oóhuim nánälaisi nokäu jíba lútüria. 18Ínapone jü ino bétana nokame; hua ín Átchay nee äbo bíttuakame két ino bétana nooka.
19Bempo éntok ínel áu jiaahua:
—¿Jáksu aane, jü em Átchay?
Jesús éntok ínel am yómmiak:
—Eme katem nee täya, éntok ín Áchayta junne. Nechem täyätek, ín Áchaytem két täya éiyey.
20Jesús íkäi nokta nookak, tiöpopo am majtiaka jum tómita náu totoijhuäpo. Të kaabe ä buíssek, bueïtuk ä taahuari kee jee yuumay.
“Áman ín huëu bíchaa, eme karem áman yájja”
21Jesús júchi ínel ámeu jiaahua:
—Ínapone siime, éntokem nee jariunake; tem huam enchim kaa tühua yáarimpem kókkonake. Áman ín huëu bíchaa, eme karem áman yájja.
22Huanäi jume judío yäuchim ínel jiaahuay:
—¿Jamak áapo áu më báare? Huäri béchïbo ínel jiaahua: “Áman ín huëu bíchaa, eme karem áman yájja.”
23Huanäi Jesús ínel ámeu jiaahua:
—Eme ím buíapo joome; ínapo éntok jikat téhuekapo joome. Eme ím ániapo joome; ínapo éntok kaa ímï ániapo joome. 24Kíalïkune ínel enchimmeu jiaahuak: Enchim kaa tühua yáarimpem kókkonake. Bueïtukem kaa nee súalëtek ín ájäriatukäu, enchim kaa tühua yáarimpem kókkonake.
25Huanärim ínel áu jiaahua:
—Émposu, ¿jábesäe?
Huanäi Jesús ínel am yómmiak:
—Béjane kësampo enchim téjhuaasuk. 26Juebenakne jita enchimmeu nok machik jípure, éntokne enchimmet nokta chúpanake. Të hua nee äbo bíttuakame tua lútüriata jípure. Ínapo éntok huaka ín áa bétana jíkkaij‑läu ím ániapo anemmeu nooka.
27Tem kaa jünéaka taahuak, Dios Áchayta bétana ámeu ä nokaïhui. 28Jesús éntok ínel ámeu jiaahua:
—Júnak jübua huaka Yoremta Üusi jikau tóboktiahuakem jüneenake ín ájäriatukähui, éntok kaa kía ín éäpo ín jita joähui; ál‑lane hua Dios Áchayta nee majtiakäu jíba nooka. 29Bueïtuk hua nee äbo bíttuakame ínomak aane; kaa nee ínapola tóij‑la, jü Dios Átchay, bueïtukne áapörik türëu jíba johua.
30Íäri bétana ä nokayo, juebénakam ä súaleka taahuak.
Jü lútüria jísumariata ára itom búttiria
31Huanäi Jesús jume judíom ä súalekammeu ínel jiaahua:
—Emëe huam ín noki huë páman jíba anëtek, tua lútüriapem ín discíipulomtunake; 32Éntokem lútüriata täyanake. Huä lútüria éntok súmaripo enchim búttianake.
33Bempo éntok ínel ä yómmiak:
—Ítapo Abrahamtatte yeu sákala, éntok jauhuey júne kaabeta bétukte ito jípula. ¿Jáchisu júntuk empo ínel jiaahua: “Búttiatunakëem”?
34Jesús éntok ínel am yómmiak:
—Tua lútüriapone ínel enchimmeu jiaahua, sïme huame kaa tühuata joame, kaa tühuata bétukim jiápsa. 35Huä tekoka sáyhuame kaibu jíba béchïbo jóapo tahuanake; të hua usiari ál‑la jíba béchïbo áma tahuanake. 36Júnëli juka Diosta Üusi jísumapo enchim búttiako, lútüriapem jísumapo búttiataka tahuanake. 37Jüneane Abrahamtat enchim yeu sákalatukähui; tërem nee mëbáreka éiya, bueïtuk ín noki kaa enchim jiápsipo huétche. 38Ínapo huaka Dios Áchaytamak aneka ín bíchakäu enchimmeu nooka; eme éntok huaka enchim áchay bétana huémta enchim jíkkajäu johua. Eme diablota áchayek.
39Huanärim ínel ä yómmiak:
—Abrahamtate áchayek.
Të Jesús ínel ámeu jiaahua:
—Eme Abrahamta üusimtuk, Abrahamta boojoriähuem jo éiyey. 40Tem én nee mëbáreka éiya, lútüriata enchimmeu ín nokakä béchïbo, hua Diosta bétana ín jíkkajakähui. ¡Abraham íkäi kaa yáuhuak! 41Eme huaka enchim áchay joäu johua.
Huanärim ínel áu jiaahua:
—Ítapo kaa kía ják éhuil usiari; huépülak jíbate áchayek, juka Diosta.
42Huanäi Jesús ínel ámeu jiaahua:
—Eme juka Diosta Áchayeko, lútula huëpem nee nák éiyey, bueïtuk ínapo Diostat yeu simlataka äbo yebij‑la. Kanne ín éäpo äbo yebij‑la; áapo nee äbo bíttuala. 43¿Jatchiakem kaa ín nokibet jüneiya? Bueïtuk kaa ín noki enchim jíkkaij bárë béchïbo. 44Eme diablota átteam, jü enchim átchay; éntok áapörik éähuem johua. Bueïtuk áapo yore súhua, kësam huëpo naateka, éntok jauhuey júne kaa lútüriata yáala, bueïtuk kaita lútüria át ayka. Bueïtuk ára nókïchiriata nokätek, ä áttea bétana nooka; bueïtuk áapo ára nókïchi, éntok ára nókïchi áchayhuaria. 45Nee éntok lútüriata nokay junne, katem nee súale. 46¿Jábesu enchim násuk ára nee nätua, kaa türik nee yáalä tíaka? Bueïtuk lútüriata nee nokay, ¿jatchiaka eme kaa nee súale? 47Huä Diosta áttea Diosta noki jíkkaja; íäri béchïbem kaa ä jíkkaja, bueïtukem kaa Dios áttearim.
Cristo Abrahamtapat bát huéiye
48Huanäi jume judío yäuchim ínel ä yómmiak:
—¿Jachute kaa tüisi jiaahua ítapo, enchi samaritano tíaka, éntok lemooniota enchi jípurëhui?
49Jesús éntok ínel am yómmiak:
—Ínapo kaa lemooniota jípure. Ál‑lane ín Átchay jikau chátcha; eme éntok kía kaitapo nee bitcha. 50Juka sïmek béppa musäla machik, kanne ino béchïbo ä jaria. Të aane, hua ino béchïbo ä jariame. Áapo hua nokta yoret chúpame. 51Tua lútüriapone ínel enchimmeu jiaahua: Huä ín noki huë páman áu jípureme, kaibu muknake.
52Huanäi jume judío yäuchim ínel áu jiaahua:
—Én ál‑late tua jüneiya lemooniota em jípurëhui. Abraham muukuk, éntok jume profeetam júne kókkok. Empo éntok ínel jiaahua: “Jü em noki huë páman áu jípureme, kaibë ä múknake tíiya.” 53¿Jachë empo chë yöhue itom áchay Abrahamta béppa, jü mukukame? Éntok profeetam júne kókkok. ¿Jábeta bénasisë emo éria?
54Huanäi Jesús ínel am yómmiak:
—Inapoïsune ino úttilëtek, ín ino úttilëu kaita béj‑re. Huä ín Átchay, Áapo nee úttile, hua enchim emo Diosek tíähui. 55Të eme kaa ä täya. Ínapo ál‑la ä täya. Kanne ino ä täya tíätek, kíane ára nókïchitu éiyey, enchim bénasi. Tëne ä täya, éntokne ä nokihua yöre. 56Abraham enchim átchay áu al‑leetuak, huaka ín taahuari áu bínnake tíaka. Huanäi éntok ä bíchaka, al‑leaka taahuak.
57Huanäi jume judío yäuchim ínel áu jiaahua:
—Empo kee cincuenta huásuktiriam huéria, ¿éntoke Abrahamta emo bit‑la tíiya?
58Jesús éntok ínel ámeu jiaahua:
—Tua lútüriapone ínel enchimmeu jiaahua: Kee jee Abrahamta yeu tómtey, ínapone huéiye.
59Huanärim téttam nüka ä mamaasu báarey. Të Jesús am éusuriaka, tiöpopo yeu siika, áme násuk ámani.
Zvasarudzwa nguva ino
:
Sarudza vhesi
Pakurirana nevamwe
Sarudza zvinyorwa izvi
Unoda kuti zviratidziro zvako zvichengetedzwe pamidziyo yako yose? Nyoresa kana kuti pinda
© 2014, Wycliffe Bible Translators, Inc. All rights reserved